Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - Poszler György: „Rejtélyek” (Törless és [Medve?])
szűk falak közt kis méretekben, de vad sűrűségben végzi a hatalom gyakorlatának tudatos előedzéseit. A második változat Beineberg. Zűrzavaros ideológiai kompilációkat összegez obskúrus világmagyarázatokká. Félig- vagy félreértett keleti misztériumfoszlányokból és alig ismert filozófiatöredékek emésztetlen szilánkjaiból. Elmosódott apai mesék, felszínes bölcseleti olvasmányok ihletettje. Ezekből rak össze primitív világképet. Akaratátvitellel meghosszabbítani akarván a véges pszichikai erőt. Eltorzult hatalomvágyát a természet az erőset lényegessé és magassá emelő, a gyengét lényegtelenné és alacsonnyá silányító áltörvényévé általánosítva. Ennek gyakorlati változatát kísérletezi az iskola fizikapszichikai labirintusaiban. A harmadik változat Törless. Erős érzékiségéhez, ösztönös képzeletéhez keres virtuális, emocionális igazolást. Abban a bizonyos szenzuálisan érzett, vizuálisan sejtett másik világban. Az érzéki mögöttit és fölöttit akarja szellemileg, a tapasztalati mögöttit és fölöttit akarja értelmileg megragadni. A kettő, az érzéki és szellemi, a tapasztalati és értelmi közötti átjárást kutatja. A híd hiányzó ívét a két pillér között. Ami persze lehet a nappali és éjszakai, sőt, a tudatos és a tudattalan közötti átjárás is. A pillanatot, amiben a kettő egyesül. A törvényt, ami ez egyesülést meghatározza. Ami által nem politikai-hatalmi, nem misztikus-akarati, hanem intellektuális hatalmat gyakorolhat a két-egy világ fölött. E három változat és lehetőség jön mozgásba Basini kisstílű tolvajlása körül. Ebben mutatkoznak meg a Törless történéseinek erővonalai. Mint az Iskolában Ottevényi koncepciós perében. Csak más-más a tét. A felszínen sok hasonlóság. Nyűt erőszak, koncepciós per, külső beavatkozás, hatalmi döntés, gyors eltávolítás. De az elsőben egy szűk, a másodikban egy tág szisztéma mozgásai. Itt és ott is az emberiét minimumának kérdőjelei. De az Iskolában kézzelfogható, históriai-szociológiai modell. A Törlessben pedig áttételes, filozófiai-pszichológiai dilemma. Reiting, Beineberg és Törless változatai egyesülnek és robbannak Basini morális-szexuális megaláztatásában. A kadétiskola és főként a benne megrekedt fantázia és bekövetkező észvesztés összevillanásában. A fizikai-pszichikai labirintus infemálisan rikító zugai és díszletei között. Az analitikus vagy nem analitikus lélektani magya- rázatlehetőségek ismertek. A Freudé és Sprangeré is. Spranger említi is elemzésében a Törlesst. Például a libidó normál fejlődésének üzemzavara. A külső tárgy, az érzéki szféra, a végső cél keresésében. A mozgás megrekedése. A regresszió. A korábbi fejlődési fokra való, perverziót szülő visszaesés. A tárgy, a szféra, a cél keresésében keletkező feszültség. Vagy az erotika és szexualitás egységének kínkeserves kialakulása. Amely együtt járhat a legszélsőségesebb kegyetlenség fellobbanásával. A homoerotikus vagy szadisztikus-mazochisztikus hajlamok felszínre kerülésével.5 Nos, e magyarázatlehetőségek ismertek. De az elemzéshez nem elegendőek. Leegyszerűsítetten dogmatikus magya-rázathoz vezetnének. Még leginkább Freud szublimációfogalmának egyik változata használható. Hogy a pubertásban a szexuális kutatóösztön intellektuális kutatóösztönné alakulhat-emelkedhet.6 Ez adalék lehet Törless magatartásához. Ahogy Basini meg-aláztatásában a másik világhoz vezető út nyomait keresheti. Kőfalak „Talán szerszámraktárt akartak vele leválasztani annak idején; vagy az is lehet, hogy egyszerűen megtetszett az építőmesternek ez a sötét szeglet, s valami különös szeszély41
