Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Tóth Tibor: Arany János és a stressz
Tóth Tibor Arany János és a stressz A stressz fogalma Selye János könyvének megjelenése óta él a köztudatban.1 Olyan különleges állapot ez, olyan orvosbiológiai jelenség, amely valamennyiünk életében megfigyelhető. A költőkében, írókéban is. Az ő esetükben úgy, hogy hat az életvitelükre, formálja testi-lelki helyzetüket, s így közvetve befolyásolja, esetleg meghatározza egy-egy művük születését. Arany János életében, főleg a költő rendkívüli érzékenysége miatt, különösen nagy szerepet játszik a stressz. Hatását nyomon követve a legvitatottabb helyzeteket is meg tudjuk magyarázni. Az irodalomtörténet ugyan a legtöbb Arany-kérdést értelmezte már, ám Selye professzor téziseire építve ezek a problémák is világosabbak lesznek. Dolgozatunkban az ő szempontjai alapján követjük végig Arany pályáját, azt vizsgálva, miként zajlik le a stressz az egyes eseményekben. Gondolatmenetünk a következő lépésekre épül: 1. A stressz rövid bemutatása. 2. Jelentkezése Arany életében. 3. Hatása az egyes életszakaszokban. 1. A mindennapi életben gyakran használjuk a stressz szót: „állandó stresszben élek", „legyőztem a bennem lévő stresszt". Akkor szoktunk ilyeneket mondani, ha lelki feszültséget vagy károsító lelki hatást érzünk. A szó azonban mást jelent. A stressz a szervezet különleges állapota, amely valamiféle alkalmazkodást hoz létre a bennünket kívülről érő bajok ellen; olyan reakció, amely ellenállást biztosít a „támadásokkal" szemben. Nem rendkívüli jelenség, hanem élettani képesség, mely természetes védekezés az ilyen helyzetekben. Ez az állapot a legkülönbözőbb ingerek hatására jöhet létre, s az az alapja, hogy a szervezetben fokozott hormontermelés történik. Ugyanakkor előfordulhat, hogy az alkalmazkodási energia elhasználódása miatt károsodunk. Selye János a szervezetnek ezt az összetett működését „generális adaptációs szindrómának"1 2 nevezi, melyben három lépcsőfokot különböztet meg:- a hatásreakciót,- a védekezést,- a kimerülés állapotát. 1.1. Az embert ért hatások, a stresszt kiváltó ingerek, melyeket Selye János stres- soroknak mond, a legkülönbözőbbek lehetnek. Stressz érhet bennünket, ha át kell mennünk a forgalmas úttest másik felére, ha fel kell szólalnunk sok ember előtt, ha be kell 1 Selye János: Életünk és a stressz Bp. 1969 2 Selye János id. mű. 47. o. 110
