Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 4. szám - Balázs József: A torcellói Krisztus (regény – 2. rész)
léig vezette a szemet, ahol a délután éles fényei sem tudták a bozótos, szürke árvaságban elterülő táj idegenségét feloldani. A tömeg egyre ingerültebb lett, egyre nagyobb csoportokban áramlott befelé. Sokan tapsoltak és káromkodtak, a játékosok nevét kiabálták. A zene is változott, „ázsiai diszkózene", állapította meg Betti. A presszóban a zenegépen hallhatta már nem is egyszer. Egy mongol együttes felvétele, de az is lehet, hogy a Fülöp-szigetekről vagy Indiából való zene. Ha bemegy dolgozni, meg fogja nézni. Ingerülten szólt a mellette ülő Kristófra:- Te miért szeretsz idejárni...? Ha mindennap jöhetnél, mindennap jönnél. Fábián Kristóf elgondolkozott.- Persze - mondta halkan. - Mindennap jönnék...- Visszamegyek a kocsiba... Megvárlak ott... - Betti hangja türelmetlenül csengett.- Maradj, kibírod - intette le Kristóf. * Néhányan már szállingózni kezdtek kifelé, amikor egy férfi megérintette Fábián András vállát, úgy hatvanévesnek látszott. Fábián András összébbhúzta a szemét, megrázta a fejét, mintha álomból ébredne. Az idegen szólalt meg először:- Itt kell találkoznunk, komám. Azt hittem, már anélkül halok meg, hogy valaha is találkozom veled... - és kisfiúsán, szégyenlősen nevetett. - Biztosan emlékszel rám, meg a többiekre...- Ne folytasd, megismerlek... - nyújtotta a kezét Fábián. Sokáig szorongatták egymás kezét. Fábián felállt és átült a férfi mellé.- Te vagy Káldor János, hogyne ismertelek volna meg...- Nemsokára harminc éve lesz, hogy utoljára láttalak - tűnődött el Káldor János.- Annyi - hagyta rá Fábián András. Néhány perc múlva vége lett a mérkőzésnek. Kifelé sodródva Káldor megkérdezte Fábiánt:- Emlékszel Mandára? Fábián András rábólintott. Káldor meghívta mindhármójukat a lakására. * Káldor Jánosnak szoba-konyhás lakása volt. „Amióta a feleségem meghalt, egyedül élek", mondta, amikor benyitottak a konyhába.- Én már nyugdíjas vagyok - kezdte a beszélgetést Káldor, a konyhaasztal mellett. A régimódi konyhaszekrényből poharakat vett ki, az asztal köré székeket hozott, majd kétdecis rumosüveget tett az asztal közepére. Fábián András Káldor- ral szemben ült le, Betti és Kristóf a konyhaszekrény előtt állt. Kristóf az apját figyelte: sohasem hallott róla, hogy barátja él a városban. 13