Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 3. szám - 60 ÉVE SZÜLETETT BALÁZS JÓZSEF - Orosz László: Katona vadásznaplója – a vadásznapló Katonája
Orosz László Katona vadásznaplója - a vadásznapló Katonája 1820 novembere igen sikeres hónap volt Katona József életében. 3-án szülővárosának vicefiskálisává, alügyészévé választották, 15-én megjelent Kecskemét főbírájának és tanácsának ajánlott Bánk bán]a, 22-én a városi tanács úgy döntött, hogy a szerzőt „a magyar nyelv pallérozhatására törekedő dicséretes igyekezetiért" száz forint jutalomban részesíti.1 (Nagy pénz volt az akkor: az alügyész félesztendei fizetésének felelt meg.) A jutalmazásról, Kún János főjegyző ez alkalomból a hazai nyelv szeretetéről mondott beszédéről a Tudományos Gyűjtemény is beszámolt, Katona azonban nem vált országosan elismert íróvá. Még ismertté sem. Színpadtól eltiltott drámáját hiába nyomtatta ki Pesten Trattner János Tamás, a könyvet nemigen vásárolták. Trattner 1821 végén állítólag azt panaszolta, hogy a Bánk bánból egy év alatt alig kelt el húsz példány.2 Az irodalmi életben egyre inkább vezető szerepre jutó Kisfaludy Károly, akinek Katona „szíves tisztelete és állandó barátsága jeléül" elküldte drámájának egy példányát, levelére, amelyben azt kérte, „ha hírt hall Bánk bánról", tudósítsa, nem válaszolt. Talán azért, mert nem hallott róla hírt, talán azért, mert megsértődött. Tudomására juthatott, hogy Katona a szerzője annak a hozzá kézírásban eljutott bírálatnak, amely nagy sikerű drámájának, az Ilkának a hibáira mutatott rá. Az is lehetséges, hogy olvasta Katona ekkorra már elkészült, noha a Tudományos Gyűjteményben csak 1821 áprilisában közölt dramaturgiai tanulmányának a kéziratát is, amelynek a „nemzeti dicsekedéssel" érdemtelenül élre tolakodó írójában magára ismerhetett. Csak egyet közölt Aurorájában Katona hozzá eljuttatott versei közül, a legrövidebbet, annak is megváltoztatva a címét.3 Valószínűnek látszik, hogy kapcsolatot keresett Katona a Kisfaludy Károly vetélytár- saként fellépni készülő Kovacsóczy Mihállyal, az általa indított Aspasiára ugyanis Kecskeméten „Tek. Katona József hites Ügyvédő Úrnál" lehetett előfizetni. Az Aspasia azonban első száma után megszűnt.4 Katonának aligha volt lehetősége arra, hogy drámaírói, költői vagy kritikai tevékenységét Kecskeméten, Kecskemétről folytassa. A történetíróit talán inkább. Szülővárosa történetének a honfoglalás előtti szakasza már Pesten elkészült, folytatásához a városi levéltárban kellett volna kutatnia, mivel - mint írta - „egész megírt históriánkban alig leljük fel háromszor Kecskemét nevét". Erre azonban ideje sem lehetett, engedélyt sem kapott a szabad kutatásra. Ismét őt idézve: „ahol csak a molyoknak szabad járni, hamar felfrics- káznák odaütött orromat".5 Levéltári anyagot használva csak egy rövid tanulmányt készített, Pusztaszerről. A Kecskeméti Pusztákról címmel jelent meg a Tudományos Gyűjtemény 1823. évi áprilisi számában. E tanulmány bevezető részében így aposztrofálta magát: „a hímek sereghajtó barátja". Kesernyés feladása ez az írói hírnév utáni törekvésnek. Maradt számára a vadásznapló. 115
