Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 2. szám - Fried István: Régiók, nemzet(iség)ek a jövő Európájában

célzó kezdeményezések nem voltak képesek áttörni a nemzeti ellenállásokon (sem a Monarchia trializmussá átszervezése, sem a horvát-magyar kiegyezés újratárgyalása, sem a szlovák, a magyarországi román és a szerb igények megfontolása nem történt meg). Hiába volt az Osztrák-Magyar Monarchia jogállam, hiába adtak teret a jelentősebb városok a különféle nyelvi kultúráknak, és hiába akadtak olyan politikusok-gondolkodók, akik a nemzetiségi kérdés méltányos rendezését sürgették, a kelet-közép-európai népek a maguk nemzetállamában akartak élni; hogy aztán az első világháborút követő európai újrarendezés ismét soknyelvű, sokkultúrájú országokat hozzon létre, amelyekben még kevesebb hajlandóság mutatkozott a nemzetiségi kérdés följebb említett méltányos megoldására. Mindennek eredményét a közeli múlt prezentálta, Csehszlovákia és Jugoszlávia szétesésével, a második világháború után Lengyelország területi változásaival.

Nem állíthatom, hogy ezek a fölvázolt történeti tapasztalatok a közép-európai közvéleményeket a regionalitás jelentőségének fölismerésével gazdagították. Jóllehet az Alpok-Adria (ismétlem: a leginkább tudományos) együttműködés nem szorítkozik a közös, összeszövődő irodalmi, művészeti, nyelvi múlt kutatására és közös értelmezésére, annál jelentékenyebbnek mondható az előrelépés: olyan közös gondolkodás vezeti a projektum résztvevőit, amelynek során a nemzeti-nyelvi hagyományokban létező pluralitást más pluralitásokhoz viszonyítják, és egy, a Monarchia-koinéhoz hasonló jelenségcsoport) fölismertetésére és befogadására készítenek elő. Nagyjában-egészében ekképpen körvonalazható az a kulturális szomszédság, amelynek népszerűsítésén ez a vállalkozás munkálkodik. Kitérőképpen említem meg, hogy az eddig zártnak mondható diszciplínák is részben az összehasonlító irodalomtudomány, részben a vele sok tekintetben rokonítható kultúraköziség irányában nyitnak. Az interkulturelle Germanistik néven ismert tudományos program egyfelől Goethe világirodalom-téziseihez nyúlt visz- sza, másfelől tudomásul vette a német tudománytörténet tanulságait, részint azt, hogy Herdertől kezdve a német gondolkodás integrálta a más nyelvi kultúrákat, illetőleg integrálódott más nyelvi kultúrákba, részint azt, hogy a germanisztikában számottevő a szerepe az irodalomközi együttes értelmezésének (hiszen Németország, Svájc, Ausztria és általában Közép-Európa német nyelvű irodalma közös és eltérő jellegzetességekkel rendelkezik, ezek konfrontálása szükséges, nem a különbözőségek mellőzése), részint annak tudatosítása történik, hogy milyen közvetítő feladatra vállalkozott a német művelődés a XVIII-XIX. században. így az interkulturális germanisztika hol egyes irodalmi tájakat (Literaturlandschaft) elemez ezekből a szempontokból, régióként vagy szubrégióként fölfogva, hol a német nyelvű, de nem német(országi, ausztriai stb.) tudatú szerzők életművét föltárva vagy német népcsoportok kultúráját vizsgálva (a bánáti svábokat, Gottschee valaha volt világáét stb.) a német tájnyelvi és a német irodalmi nyelvi hagyományokból fakadó teljesítményeken túl a regionális sajátosságok bemutatására törekszik.24 Az ilyen kutatás jelentősége nem önmagában rejtezik, innen lehet „nemzetiségi" vagy „kisebbségi" problémákra következtetni, de kultúrák összeszövődésére is, amelyek többnyire a régiótudatban válhatnak gyümölcsözővé, valamint a multikultu- ralitás alakváltozataiban mutathatók föl: s e hármas feladatmegjelölés nemcsak a tudományos gondolkodást módosíthatja, hanem olyan magatartásformákat rajzolhat föl (és népszerűsíthet), amelyek az alakuló régiókban egyre kevésbé nélkülözhetők.

Persze, kérdés, mennyire képesek, kívánnak élni az Európai Unió népei, nemzetei a régióalakítások lehetőségével; az Európai Unió új tagjai miként helyezkednek el a közösségben; miféle érdekérvényesítési eszközöket tartanak célszerűeknek, és miképpen képzelik el érdekeik képviseletét? Egyáltalában: szükségesnek érzik-e, hogy a „nagy közösségen" belül kisebb közösségek tagjaiként is funkcionáljanak? A nagy szövetségen belül milyen jellegű kisebb szövetkezéseket szorgalmaznak? S az önérdekből vál116