Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 12. szám - Ballagi Zsigmond: Mohács után; Jobb tán a darvakkal; Palinódia (versek)
Ballagi Zsigmond Mohács után Vége van már, vége a hajdani gyásznak, Lehasadoztak már a fekete vásznak, Melyeket a fényes világosság előtt A hajdani idők mostohás keze szőtt. Ezt minap egy jámbor magyar énekelte, S benne a huszadik századot képzelte Csokonai Most már próbált vitézek laza rendben alig iszamos parton a hősi tértől lakott város felé csöndben haladva kevés szóval szilárd vértjük dicsérik. Foguk közt csörgő por, inaik kinyúlvák. Izzadt darócban előttük az érsek. Hogy oldalazva a sereg szétvált az ágyúsánc előtt, már megcsökött a nádasból húzó lovasroham. A többi: józan ész és Krisztus kegyelme. Tudhatta - reggel emelte Isten kardját, röpült föl tüstént a vakuló köd, mosdózott körülöttük a rét meg az égbolt. Bővön arattak a mai nappal ő s a király. Tán elhívják erről a helyről majd a csatájuk. Ideje árnikához fogni, tépéshez és timsóhoz. Rézüstben zubog tűzhely fölött a víz, a tölgyasztalra birkasült, cipó kerül, meg hólyagos üvegpohárban vörösbor, melegre fűtve áll 35
