Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11. szám - Győrffy Ákos - Sánta Sebő: Perőcsény (Egy északbörzsönyi kistelepülés specifikus helyzete)
Győrffy Ákos-Sánta Sebő Perőcsány Egy észak-börzsönyi kistelepülés specifikus helyzete A magyar közéletben gyakorta elhangzik, hogy a rendszerváltás egyik legnagyobb vesztesei a kistelepüléseken élők. Az 1989-es fordulat után, a kedvezőtlen folyamatok - amelyek már így is évtizedek óta sújtották a vidéket - még jobban felerősödtek. A mező- gazdasági termelés hanyatlása és a munkalehetőségek sorozatos megszűnése a községek életét nehezítette elsősorban. A városokba és a fővárosba tartó vándorlási hullám csak az utóbbi években állt meg, illetve fordult a visszájára1. Az így keletkezett törésvonal, amely a vidék és város között húzódik, maradandónak és előreláthatóan tartósnak ígérkezik. Míg nagyobb községeink kezdenek ismét magukra találni, addig kistelepüléseink saját élethalálharcukat vívják. A legnagyobb problémát ezeken az élőhelyeken a létszám- csökkenés jelenti, az elöregedés olyan méreteket ölt, hogy jó néhány falu mára gyakorlatilag a kihalás szélére került. Az ilyen kistelepülések jelene és jövője foglalkoztatott minket jelen tanulmányunk elkészítésénél. Mivel ebben a témában a délnyugati - jellemzően aprófalvas - megyék nagyobb teret kaptak, mi egy Pest megyei kisközséget szemeltünk ki vizsgálódásaink céljául. Perőcsény, a falu, amit kiválasztottunk, a negyedik legkisebb település Pest megyében a maga 393 lakosával, és a második legöregebb1 2. Ezek voltak azok a szempontok, amik alapján jogosan kereshettünk választ a bennünk felmerülő kérdésekre. Kíváncsiak voltunk, melyek voltak azok a folyamatok a falu életében, amik elvezettek idáig, és hogyan élnek, hogyan élik ezt meg a lakosok. Arra is választ kerestünk, hogy van-e a településnek kitörési lehetősége ebből a helyzetből, illetve hogyan vélekednek minderről a helybéliek. Feltevésünk szerint az ellehetetlenülés felé vezető folyamatban a rendszerváltás töltötte be a katalizátor szerepét. Kutatásunk során, melyet 2003 április-májusában végeztünk, mind kvalitatív, mind kvantitatív módszereket használtunk. Első megközelítésben résztvevő megfigyeléssel dolgoztunk. A több napos terepmunka folyamán egyrészt beszélgettünk a helybéliekkel, fényképeztünk, másrészt interjúkat készítettünk a falu életét hagyományosan meghatározó szereplőkkel, polgármester, lelkész, a termelőszövetkezet alelnöke... A terepmunka után bennünk kirajzolódott képet további vizsgálatnak vetettük alá. Összeállítottunk egy kérdőívet hipotéziseink tesztelésére, illetve további információk szerzésére. Ügyeltünk arra, hogy kérdőívünk nyílt kérdéseket is tartalmazzon, ezáltal a megkérdezettektől 1 KSH 2002a. 2 KSH 2002b. 79
