Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 11. szám - Czakó Gábor: A víz
Nagy Szent, ki a jószerencse ideje vagy! Tündökölj Mindenikünk fényvilágos természete javára! Csodálatos színeidnek párja nincs a világban! Változtasson íme égi hatalmadnak varázsa! Olykor öltsed egy-egy hímfi csodálatos alakját - Zavarodjék tőle meg a női démon öt faja! Másszor öltsed szűzleánynak csodálatos alakját - Tébolyodjék tőle meg a férfi démon öt faja! Magad vagy a Fényfenségnek könyörteli tenfia! És te vagy a fény lelkeket szabadító, Jó Atya! Ó, a buddha-fivérek közt magad a legmagasabb! És te vagy a bölcs tudású, áldott szívű, Jó Anya! Jézus dicsérete Második ének Meggyötörtén száll panaszszóm, igaz szívvel tehozzád, Irgalommal teljes arcú, Igazvaló Atya, halld: Kérve kérlek, bocsásd meg a bűneimet, s a gonosz Negélyét, a hazugot ó, tőlem messzire ragadd! Párja-nincsen Fényatyának erejében erő vagy! Párja-nincsen édes harmat tudásának ura vagy! Kapjon minden lény kívánság-gyöngyöt tőled és vezess Ki e tüzes, mély tengerből, innen messzi-túl ragadj! Meggyötörtén száll panaszszóm, igaz szívvel tehozzád, Rezzenetlen arcú bíró, ki a vészből kimarkol! Könyörület-szárnyaidat nagyra terjeszd, hogy a vad Raj lecsapni rám ne tudjon! Oltalmazz a gonosztól! Dőre hústest csatlósai mind tátongó, mélységes, Éji sötét verem alján vesztegelő vak népek; Kívül-bévül, folyton-folyvást felsebezi lényemet A megannyi űző-húzó, gonosz démon-természet. Valamennyi mocsok dúvad, mikhez nincsen hasonló, Valamennyi mérges féreg - válfaját se tudni, oh! -
