Forrás, 2004 (36. évfolyam, 1-12. szám)
2004 / 1. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Tóth Menyhért kisugárzása
Bonnard és Rembrandt szín- és fénykolorizmusait juttatják eszembe. Az egyformává változtatott fehérekben ott rejlenek a különbözővé változtatott fehérek. A szín mint etikai kategória jelenik meg végül is piktúrájában, s így a színnek is rendeltetése van, mert mindent leköt, bekebelez, abszorbeál. A minden színt magába foglaló fehér rendeltetése, hogy sugárzása által felsza-badító, a gonosztól megszabadító, megváltó örömmel töltse el az embert. Ez a sugárzás már nem kötődik a külső világhoz, hanem, mint a szellem belső sugár-zása, világosságot árasztó fénysugárzásával betöltse és megváltoztassa a világot. Ha egy művész eljut ilyen magasrendű disztinkciókig, ilyen szellemi magaslatokra, ott már nem találkozhat baltával faragott formákkal és ordító, csörömpölő színekkel. Menyus művei nemcsak esztétikai üzenethordozók, hanem egyfajta naiv, morális felszabadítást is felmutatnak. Arra int, hogy változtasd meg önmagad, a jóság megváltó fényében találkozz az emberrel, állattal, növénnyel. Ez egyfajta panteizmus, mely mindenkire, de különösen magára a művészre kiterjedő szillopszizmus: „Te főpap vagy, azt tehetsz, amit akarsz, megváltoztathatod, amit mondtál, mert jót akarsz, s minthogy mindent a jó érdekében teszel, felülbírálhatod és megváltoztathatod önmagadat, már eleve fel vagy oldozva, amiért folyton megváltoztatod önmagad. Te vagy saját tetteid ura, te megengedhetsz magadnak minden változást. Szentté változtathatsz mindent, mert a hited megszenteli cselekedeteidet." Menyus átélte művészetében ezt a küldetést.- Talán éppen ez segítette abban, hogy derűsen viselje küzdelmesen nehéz sorsát...- Ez a küldetéstudat adott erőt neki, a tárgyi valóság és a saját szegénysége morális művészi magasabbrendűségben dicsőül meg nála. Aki hit nélkül közeledik Tóth Menyhért küldetés-művészetéhez, soha nem fogja megérteni őt. Az ő profétikus ars poeticája útmutatóul szolgál a mai művészet bonyolult stíluslabirintusában. Mert művészete nem azonosítható, csakis önmagával. Csontváryval és Van Goghgal szokták összevetni. Noha érintkezések adódhatnak, a különbözőségek sokkal nagyobbak. Talán naiv felfogást tükröznek Tóth Menyhért esztétikai-profétikus-morális nézetei, de ezek nem tartoznak sem a fundamentális, sem az egzegétikus vallási hittételek sorába: így nem lehet dogmatikusnak nevezni. Nézetei naivak, de hite nemcsak erős, hanem egyenesen megbabonázó, szinte a pásztori ártatlanság és a fehér-bárányos kiszolgáltatott jóság megtestesülésévé nő. Művészetének azért van olyan kisugárzása, amely egyre több hívet szerez neki, mert ez a mindent betöltő szeretet a természet és az ember szoros kapcsolatának a kifejezője, azt a pásztori egyszerűséget és szívből jövő jóságot szimbolizálja, amelyre mindannyian annyira vágyunk. Különösen most, amikor az ember már önmaga létezését fenyegeti, amikor félelem és soha nem tapasztalt skizofrén válság uralkodik a világban. Újra tért hódít a naiv hit, a megváltás igénye.- Ön a hatvanas években, Budapesten ismerkedett meg Tóth Menyhérttel, és tudom, hogy elég sok időt töltöttek együtt, hiszen jó barátságba kerültek. Gondolom, nem csak a művészetről beszélgettek.- Tényleg elég gyakran összejöttünk, s ma már romantikusnak nevezném azt a kort, amikor a média még nem terpeszkedett rá az emberek mindennapjaira, amikor még nem dominált a rádió és a tévé. Az emberek szívesen időztek baráti körben valamelyik kiskocsmában vagy étteremben, s ilyenkor előbb-utóbb elkezdődtek az ugratások, a kitolások, a művészek és az írók játékos szelleme szinte felszámyalt egy-egy iszogatással, beszélgetéssel töltött együttlét során. Szívesen felelevenítek néhány történetet, de előrebocsátom, hogy elég vaskos tréfákról lesz szó. Senkit nem szeretnék megsérteni ezekkel az anekdotákkal. Menyus nagyon játékos, humoros természetű ember volt, és szinte gyermekien naiv jóhiszeműség jellemezte. Legjobb barátja Kerényi Jenő szobrászművész volt, gyakran időzött nála. Menyusnak egyszer Sárospatakra kellett mennie, és Kerényi kitolásból két téglát tett Menyus táskájába. Jellemző volt rá, hogy fel sem tűnt neki, 89
