Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 7-8. szám - Buda Ferenc: A fényképíró születésnapjára

tai, redői és horpadásai mögött, a fénylő, fátyolos, megrebbenő, öntudatos vagy szorongó tekintetek mögött ott él, ott virraszt egy-egy emberi sors, állapot, korhelyzet, a nem mindig vidám jelen- és jövőkép.

Visszatérülvén a képekről ismét az alkotóra: kiejtésén, szóalakításain máig érezhető az arabos akcentus. Erre csak azt mondom: annyi baj legyen! Talán nem bántó a párhuzam: egy jó arab telivérnek sem kell erőnek erejével titkolnia nemesi származását. Mindenesetre: a szíve idehonosodott hozzánk - Magyarországra, Kecskemétre, Hetényegyházára. Nyaranként pedig Veránkéra.

S jó ez így. Számunkra sokat jelent az ő személyében szavatolt művészi s emberi minőség. Az sem megvetendő, hogy itt: a Balkán házereszalján ez a Közel-Keletről ideszakadt ember a baráti hűségen túl írem kevés európaiságot is sugároz.

Egy szó mint száz: igencsak kell ide ez a szírrealista magyar fotós.