Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 7-8. szám - Kapuściński, Ryszard: Lapidárium V. (III.-IV. rész – fordította: Szenyán Erzsébet)
2001. február 25. A Podróze (Utazások) című havi folyóiratot lapozgatom. Díjakat osztanak fiatal utazóknak. Egyikük (a nevét nem jegyeztem föl) így eleveníti fel első útján szerzett benyomásait:- Világkörüli úton vettem részt. Olyan tapasztalatokat szereztem, amelyeknek alapján azt mondhatom, hogy az emberek mindenütt jók. Egy dolog azonban megdöbbentett. Megérkezünk egy adott helyre. Szívélyes, vendégszerető emberek vesznek minket körül. Nálunk jó dolgotok lesz, mondják, de ott, távolabb, ahova igyekeztek, jó lesz vigyáznotok, mert ott gonosz, veszélyes emberek laknak! Mi persze, a figyelmeztetések ellenére, mentünk tovább. Az új helyen megint szívélyes és vendégszerető emberek gyűltek körénk, de azonnal figyelmeztettek minket - nálunk jó dolgotok lesz, de ott, távolabb, ahova igyekeztek, jó lesz vigyáznotok, mert ott gonosz, veszélyes emberek laknak. Mindenütt ugyanaz ismétlődött. „Útközben mindenütt otthagyunk magunkból egy darabkát." Tadeusz Makowski, Emlékiratok Az emberiség gyökerei bolygónk déli részén találhatók, az emberi lét napfényben kezdődik. Csak jóval később jut el az ember északra, s próbál ott megtelepedni. Az utóbbi öt évszázadban Afrikának két különböző történelme létezett: a tengerparti történelem (kereskedelem, rablások, kultúrák közötti kapcsolatok és konfliktusok), valamint azoknak a kontinens belsejében levő területeknek a története, ahova idegenek csak ritkán jutottak el, s így ott hagyományos, a külső világtól független élet folyt, megőrződtek a régi királyságok, fennmaradtak az ősi társadalmi struktúrák, szokások és vallások. Van-e az afrikai vallásokban imádság? Inkább mágikus szertartásról, éneklésről, extatikus táncokról beszélhetünk. Ezeknek a vallásoknak nincs Könyvben található forrásuk. Hagyományukat az idősek közvetítik a fiatalabbaknak - ezért fontos az időseknek az ottani társadalmakban betöltött szerepe. Ezért övezi őket általános tisztelet. Az idős ember olyan valaki, aki a hagyomány letéteményese, aki átad, aki tud. Azonfelül általános az a nézet, hogy aki az ottani mostoha körülmények között idős kort él meg, bizonyára az istenek kegyeltje, kiválasztottja, vagyis különb, mint a többiek. Mizumu - így hívják az ősök szellemeit a baganda törzsben. Ha az élők elhanyagolják őket, gonoszakká válnak, betegséget, sőt, még halált is hozhatnak. A baganda istenség neve: Katonda. Titokzatos erejük van a fáknak, szikláknak, fo- lyóknak is. Szent tárgynak számít a tehénszarv. A pásztorkodó törzsekre jellemző a tehén-kultusz. „A király tehénszívből születik", írja Luc de Hensch antropológus. 110