Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 1. szám - Végel László: Naplójegyzetek, 2001 (II. rész)
szokásos sör se ment le a torkán, egyre csak a német márkán töprengett. Nem az asszony testétől csömörlött meg, hanem a szavaitól. (Arnyjátékok, sziluettek) Az óvatosan feltárt korrupciós térben időnként nevenincs árnyékok tűnnek fel. Rövid időre megjelennek, aztán elsuhannak. Később az új hatalom jobbján díszelegnek. Ezek után valójában nagyon nehéz megállapítani, kik voltak a megdöntött hatalom cinkostársai. (A tömegek) Harangszó száll a Duna felé. A főtéren andalgok, ahova több padot raktak, mint bármikor ezelőtt. A Mestrovic szobrot is padok koszorúzzák, ami szebbé, emberibbé teszi a teret. A városlakók a padokon gunnyasztnak. Csend honol köztük: a tegnapi zivatar után a nyár rátámadt a városra. Az egyik pádon egy elárvult öregember hazafias dalokat énekel, a kalapjába nem dob senki egy dinárt sem. Hol vannak a régi tömeggyűlések? Hol vannak azok az idők, melyekben a rajongó önimádó tömeg a Vezérben fedezte fel a sorsszerűséget? Eltűntek. Másféle tömeg lépett a színre: Peter Sloterdijk szavával élve: a posztmodern búskomorságba burkolódzó tömeg, amely azonban ugyanúgy tömeg marad, mint a régi. Sloterdijk kiváló elemzése megvilágítja, hogy letűnőben van a klasszikus tömeggyűlések a fasisztoid és a baloldali populizmusok tömegfogalma. Lehet, hogy a Balkánon is. Ehelyett a konspirativ jelleggel bíró „össze nem sereglő" tömeg nyomul előre. Megváltozik az ideológia formája, de nem az ideológia. (A másik népszavazás) A gyerek lassan kanalazza a levest, nem érti, miért gondterheltek szülők, akik már hónapok óta a vasárnapi ebéd után töviről hegyire mérlegelik esélyeiket. Miért aprólékoskodnak, hiszen ő csak menni akar, rohanni, messzire távozni. A saját életét akarja élni. A szülők megfontolják, hogy ki mond igazat és ki hamisít. Hová írassák be a gyereket? Magyar tagozatra? Szerbre? Mérlegelik, mit tesznek a magyar politikusok? Van-e köztük olyan, aki bort iszik és vizet prédikál? Renan mindennapi népszavazásnak nevezné ezt a vasárnap délutáni szertartást. A politikai elitünk vizsgázik. Megtelnek-e a magyar tagozatok? Rövidesen választ kapunk arra a kérdésre, hogy élvezik-e a magyar politikusok a magyar választópolgárok bizalmát. A sajtóban megjelent a tájékoztatás, hol nyílnak kisebbségi tagozatok. (Tabu téma) A háborús bűnök még mindig tabu témák a szerbiai sajtóban, állapítja meg Bíró Miklós közvélemény-kutató. Szerbia polgárainak mindössze 21 százaléka hajlandó feltételezni, hogy a szerbek részéről is elkövettek háborús bűnöket. A lakosság négy százaléka ismeri a hágai ENSZ-bíróság alapelveit. Az állami televízió szőrmentén foglalkozik ezzel a kérdéssel, nyilvánvaló tehát, hogy a szerbiai megbékélés feltételeiről alig beszélhetünk. (Tabu téma, 2.) A 2000 megkérdezett szerbiai polgár 62.7 százalékának véleménye szerint a NATO-intervencióért az USA és a nemzetközi gazdasági érdekek, valamint Slobodan Milosevic politikája hibáztatható. 77.8 százalék szerint a Jugoszlávia felbomlását a horvát nacionalizmus, valamint a Nyugat idézte elő. A többség Ratko Mladicot, Radovan Karadzicot, Zeljko Raznjatovic Arkant és Milosevicet tartják a szerbség legnagyobb jótevőjének. Strategie Marketing közvélemény-kutató intézmény legújabb kutatásának eredménye azt mutatja, hogy a szerbek többsége még most is a másik felet tartja felelősnek a háborús szörnyűségekért. Az etnikai tisztogatásokért, a tömegsírokért. (Templomok) Egy szerémségi katolikus templomba, mint hallom, csirkefarmot telepítettek. Még évekkel ezelőtt, a Nagy Etnikai Tisztogatás idején. A település és a környék lakói ezen egy cseppet sem háborodnak fel, hiszen vannak templomok, amelyeket le kell rombolni, 69
