Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 6. szám - Podmaniczky Szilárd: Feltétlen emberek (novellaciklus)
A cipő A rádióban híreket mondtak. Időjárást és főzési tanácsokat. A hírek arról szóltak, hogy egy vonat, egy repülőgép és egy anyahajót szállító kamionoszlop összeütközött a spiccbergáknál. Halálos sérülés nem történt, de az anyagi kár olyan jelentős, hogy tekintettel a különös ütközésre, kénytelenek a karambol roncsait muzeális értékké nyilvánítani, majd egy három hónaposra tervezett aukción elárverezni, hogy a kár megtérüljön. Az időjárás-jelentés arról szólt, hogy változóan felhős idő lesz, kettős fronthatás, és hogy vigyázzunk az utakon. Az éjszakai lehűlés pedig nem tesz jót a szabadba ültetett birsalmafáknak, sem azoknak, akik légzésmániájuk folytán különösebb testmozgás nélkül tartózkodnak szabad levegőn. A főzési tanácsokban elmondták, hogy a tököt semmiképpen se egyben főzzük meg, gyaluljuk, ha lehet, illetve a pistikét ne használjuk fűszernövénynek; a késeket jól élezzük meg, ellentétben a kanalakkal, bármilyen szívderítő is használatuk. Márton a rádió hangjaira az előszobában szedelődzködött, cipőt húzott, de nem járt szerencsével, mert két bal lábas cipő került felhúzásra. A két bal lábas cipő viszont nem tudta kiegyenlíteni a cipők kanyarodási szándékát, ahogy egy jobb és bal lábas, végül is, ezért húzunk külön-külön formájú cipőket, gondolta Márton, s mert hiába gondolta, a valóság egészen más volt: Márton körbe-körbe járt az előszobában, nem tudott elindulni. Pesztonka és Józsi bácsi kockapókert játszottak a nappaliban, s közben beszélgettek, nehogy elunják magukat, mert nyereségük és veszteségük hosszú távon kiegyenlítette egymást. Pesztonka megállapította, hogy nagyon sok madarat nem látott még életében, tulajdonképpen csak galambot és verebet látott, ezért el nem tudja képzelni például, milyen lehet a gyurgyalag. Veréb- vagy galambszerű, kérdezte Józsi bácsit, aki hirtelen felriadt a monoton játékból. Álljon meg a menet, kiáltotta az öreg, valami történt a légkörben, de az is lehet, hogy fokozódik a napfolttevékenység, mert, Pesztonka, a nagy számok törvénye által diktált statisztikai kiegyenlítődés megbomlott. Kedveském, elvesztettél mindent. Pesztonka akkurátusán sopánkodott, mi legyen a tét, mit nevezzen annak, mert játszani akart még. Ekkor hallotta meg, hogy Márton még az előszobában sertepertél. Kapóra is jött Pesztonkának, mindjárt kölcsönvette Márton egyik cipőjét tétnek, Márton pedig végre elindulhatott az ornitológiái kiállításra... A vajkrém Pesztonka létrát és smirglit vitt az erkélyre, előtte az üres virágállványt és krumpliszsákot bepakolta a nappaliba, majd hozzálátott az erkély falának előkészítéséhez. A nap lágyan simogatta Pesztonka hátát, néha megállt, és mélységében is átérezte az érintést. Arra gondolt, hogy a lélek mélyére a kesztyűs kéz nem hatol, mert minden kesztyű védőkesztyű, ő pedig, Pesztonka a biztos kiszolgáltatottság híve. Márton a konyhában szeletelte a kenyeret, élvezte, milyen éles a kés. Észre sem vette, hogy már a harmadik vekninél tart. Valójában két szeletre volt szüksége, ezért úgy 48
