Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 2. szám - Vekerdi László: Közjóra való törekedések (Benkő Samu hetvenöt éves)
gyakorlatiasság és közéleti felelősség, azaz érdek és értelem egymásra találása szükségeltetik. „Többször elmondtam és leírtam - mondja Benkő Ablonczy Lászlónak adott interjújában csak akkor lesz Erdélyben állami magyar egyetem, ha a román nemezeti érdek kívánja meg annak felállítását és működése kötségvetési garanciáját. Adódik-e ilyen helyzet? Példa van rá, hogy igen. 1945-ben Petru Groza volt az a jó román hazafi és kitűnő szimaté politikus, aki felismerte, jót tesz Romániának, ha a párizsi békekonferencia tárgyalóasztalára leteszi a Bolyai Tudományegyetemnek a királytól szentesített alapító okiratát." (Alkalmak, 323-324.) Térségünkben ma az Európai Unió bővítésével újra adódhat, s tán tar- tósabban, hasonló helyzet: „Nyilvánvaló, hogy az egyesülés területi integrálódásokból fog összetevődni." Ezt azon hiba lenne egyszerűen csak „tényként" tudomásul venni. Tudatosítani kell és realizálni határokon innen és túl, gyakorlatiasság és politikai felelősség egymásra találásában: „A magyarságnak akarva-akaratlanul, megegyezve-kiegyezve, egymás érdekeit szem előtt tartva kell élnie az északi és déli szlávokkal, a románokkal, az osztrákokkal, a svábokkal. Az érdekegyeztetés pedig mindig azt jelenti, hogy a saját jól felfogott érdekemben én is lemondok valamiről. Meg kell alkudni, akár a vásárban a kupecek a borjúra vagy a malacra. Addig-addig ígérgetnek, amíg egyszercsak létrejön az alku, akkor aztán egymás tenyerébe csapnak: áll az alku, megvan a vásár. Nos, ezt az alkut meg kell kötni. Szerencsére ezt a vásárt tudatunktól független tényezők is sürgetik: a modern technológia és termelés éppúgy, mint a modern piac és bankrendszer." (Újrakezdések, 341.) Ismerős? Borbándi Gyula kezdi hasonlóképpen, „Alkudni, nem megalkudni” címszóval 1972-ben Illyés-breviáriumát: „Alkudni lehet becsületesen is: ha két ember addig latolgatja a kicserélendő portéka értékét, míg az egyezségben az igazság oly egyenesen nem áll, mint a mérleg-serpenyők közt a mérleg nyelve..." Idő- és célszerű lenne hasonló „születésnapi breviáriumot" szerkeszteni Benkő- idézetekből, ha lenne napjainkban hasonló igény, mint 1972-ben az Illyés-breviáriumot közlő Új Látóhatár szám iránt volt, itthon is. Különben valami hasonlóra fut ki, akaratlanul, a jelen köszöntő is, hiszen szerzője Benkő Samu „gondolataiból és felismeréseiből elsősorban azokat gyűjtötte egybe, amelyek véleménye szerint" az itthon „magyarként való élés problémájával függenek össze." Az idézet Borbándi bevezetőjéből származik, csupán az „idegenben"-t cseréltem fel „itthon"- ra. Ki tudja, kellett-e ezt is? Hiszen az élet itthon, ebben a hideg polgárháborúra szakított országban is egyre idegenebb. A Benkő-idézetek mindenesetre folytathatók Borbándi bevezetőjének szellemében. 2 „A demokráciában különös jelentősége van a közéleti illemszabályoknak. Ezeket sajnos nem lehet egyik napról a másikra megtanulni, de elsajátításukhoz hozzá kell kezdeni. Tisztelettel és halkan kérdem (...) ebben a kolozsvári pici szobában: az lenne-e az oly régen áhított szabad vitatkozás atmoszférája, melyet nap nap után tapasztalunk a magyar közéletben? (...) Ne abból induljunk ki, hogy ki kit győz le - önmagunkban teremtsünk először rendet." (Uo. 364.) 3 „Okosan és bölcsen kell mérlegelni azt, hogy ebben a térségben a politikai erők hogyan működnek. És ezeknek az elképzeléseknek és ismereteknek az alapján kell a magunk dolgait mérlegelni és irányítani. A történelem mindig alternatívákat kínál, nincs egy eleve elrendelt történelmi fejlődés." (Uo. 353.) 4. „Tekintettel arra, hogy az új Európa feltehetően kizárja a XIX. századi típusú, XX. század elejére jellemző gondolkozást - tapasztalhattuk ugyanis, hogy ez Európa-szerte milyen konfliktusok forrása volt -, azt kell mondanunk, mindenképpen egy integrációs folyamat előtt állunk. Ez a folyamat nyilvánvalóan az adott történelmi realitásokat kell hogy figyelembe vegye." (Uo. 339.) 5 „Nem hiszem, hogy egy ideológiailag megkonstruált transzszilvanizmusnak államépítő funkciója lehetne. De hogy ennek a maga történetiségében kialakult eszmerendszernek 36
