Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 11. szám - Virág Zoltán: Az azúr enciklopédiája (Tolnai Ottó írásművészetéről)

áthangolják a sorskiáltványok jellegzetes retorikáját és leszámolnak a kisebbségi dolorizmus túlfűtött pózaival, szerepálmaival.

Az Ex Symposion folyóiratban 1992 óta folyamatosan közölt Feljegyzések A vég tónusához bizonyos részeit, valamint a roppant egységes és feszes szerkezetű Balkáni babér kötetet kivéve, ebből pedig a Lötyöge avagy be kell-c avatkozni, az Immár azok is ráncosak, az Élő porcelán, az Ahogy, az Adriadalom című szövegeket külön is kiemelve megállapítható, hogy a szerző egyetlen művében, sőt jelenkori költészettörténetünk semelyik alkotásában sem vált ilyen metsző élességgel érzékelhetővé és ennyire mélyreható megközelítés tárgyává a kötelezően előírt identitások meg a tobzódó érdekövezetek körülfogta multietnikus környezet és szituáció irgalmatlan árnyékvilága. Éppen az egymásra licitáló etnonímek közelharcában edződött nyelvi és kulturális határ(át)járó imaginádója, kényszerű számvetése, súlyos önvizsgálata nyomán lesz tökéletesen megérthetővé, hogy minden „domináns etnocentrizmus kioltja azt az esztétikai identitást, amely az irodalmi szövegnek és az irodalom etnikai és kulturális identitásának határtalan intertextualitásán alapszik."19

A határok összeolvadását és szétfolyását, a központ és a margó logikájának paródiáját, a balkán „meredek egzotikumát" feltáró, az identitások kölcsönös megértésének, a sajátmaga és a Másik önreflexiójának szükségességét szorgalmazó következetességben ismerhető fel Tolnai Ottó írásművészetének különleges minősége és jelentősége. A soknyelvűség és a többkultúrájúság homo adriaücusáéban, aki miközben szüntelenül módosítani és újraszerkeszteni kénytelen, már sohasem függetlenedhet a transzgresszió, a tenger előrenyomulásának, mindenhová behatolásának klasszikus értelmétől.

Jegyzetek

1 Vö. Csányi Erzsébet: Világirodalom és transzkulturalizmus = Uő., Világirodalmi kontúr, Újvidék - Pécs, Forum - Iskolakultúra, 2000,84.

2 Vö. Gilles Deleuze- Félix Guattari: Qu' est-ce qu’ une littérature mineure? = Uő., Kafka - pour une littérature mineure, Paris, Minuit, 1975,33-37.

3 Lásd erről ThomkaBeáta: Elbeszélt identitás = Uő., Beszél egy hang, Bp., Kijárat Kiadó, 2001,204.

4 Lásd Bányai János: 1965: A (poszt)modeni(?) fordulat éve (Folyóirat a korszakkiiszöbön) = Uő., Hag}/ománytörés, Újvidék, Forum, 1998,91.

5 Lásd Uő., Diszkontinuitás és versbeszéd (Az Új Symposion homályos útja az avantgárdtól a neoavantgárd és a posztmodern felé) = Hungarológiai Közlemények, 2001/4.29.

6 Thomka Beáta: Tolnai Ottó, Pozsony, Kalligram, 1994,75.

7 Losoncz Alpár: A „vad tartomány", avagy mit kezdjünk a kultúraköziséggel? = Uő., Európa-dimenziók, Újvidék, Forum, 2002,183.

8 Uo. 187.

9 Vö. Jean-Frangois Lyotard: What is the Postmodern? = Uő., The Postmodern Explained, Minnesota, University of Minnesota Press, 1992,9.

10 Vö. Losoncz Alpár: A totális irónia lírája = Uő., Hiányvomtkozások, Újvidék, Forum, 1988,220.

11 Thomka Beáta: „Finom adogatás": Kosztolányi - Tolnai = Üzenet, 2002/tavasz, 149.

12 A kifejezés az nrtija (karton, papír), a bója (szín, festék) és a slika (kép, fénykép, festmény, ábra) szavak összevonásából származik. Érdemes itt megemlíteni, hogy a zenitizmus ellentmondásos esztétikájáról, Ljubomir Miric barbarogéniuszának utópisztikus fanatizmusáról és a regionalizmus szerb apológiájáról nagyon kritikus értelmezést nyújt Draíen Katunaric kitűnő munkájában: Pmmtak barbarogenija, Zagreb, Belus, 1995.

13 Lásd Radomir Konstantinovic: Bice i jezik (u iskustvu pesnika srpske kulture dvadesetog véka), Beograd - Novi Sad, Prosveta - Rad - Matica srpska, 1983,1. köt., 39. és 58.

14 Lásd uo., 358.

15 Lásd Ivan Slamnig: Pjesme (u izboru Slobodana Novaka), Zagreb, Znanje, 1973,110., 119., 128., 129., 154.

16 Tolnai Ottó: Kertek, parkok = Kertek & parkok, Újvidék, Forum, 1989,10.

17 Vö. Édouard Glissant: Culture et identité = Uő., Introduction á une Poétique du Divers, Paris, Gallimard, 1996, 63.

18 Végei László: Naplójegyzetek, 2001 = Forrás, 2003/január, 66.

19 Vladimir Biti: Knjiievnost kao pamcenje, povijest knjiéevnosti kao sjeámje = Uő., Strano tijelo pri/povijesti (Eticko- politicka granica identiteta), Zagreb, Hrvatska sveucilisna naklada, 2000,123.

118