Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)

2003 / 11. szám - Kovács Gábor: Az „inspiráló hatás"

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

Kritikni napló: Ortega: La rebelion de las masas. In: Németh László: A minőség Forradalma. Kisebbségben I. 218. o.

Vázlatok „A tizennyolcadik század"-hoz. 3. Hinne és Kant. In: Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben I. 164. o.

Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben 1.167. o.

„A haladásgondolatban éppannyi volt a tájékozatlanság, mint a magabiztosság (...) A haladás meghamisította a történelem nyereség-veszteség mérlegét, és elfödte valódi ritmusát (...) Talán még veszélyesebb volt ennél, hogy a haladás egyenletessége vakká tett a történelem nagy teremtő aktusai iránt. (...) Nem látták, hogy az élet nem rak piramist. Az életben mindig az első aktus a döntő. A kultúrák sorsát az első jellegteremtő kor szabja meg (...) Az új szellem nem ismer haladást. Kultúránk nem haladó nemzedékek egymásra rakott műve, hanem nagy teremtő alkotások maradványa. Felfogásunk közelebb áll a régi népekéhez, akik valamennyien paradicsomból, aranykorból jöttek, mint a haladóéhoz, aki a történelmet takarékpénztárnak nézte, ahol a betétek nemcsak megőrződnek, de kamatozódnak is. A történelem nem adja a kamatot, hanem elveszi." (Magyarság és Európa. In: Németh László: Sorskérdések. Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó. Budapest, 1989 252. o.)

Spenglerre vonatkozóan lásd: Kovács Gábor: Egy század eleji látomás a történelem végéről. Oswald Spengler, az alkony prófétája. In: Kovács Gábor: A megátalkodott jóhiszeműség esélyei. Eszmetörténeti tanulmányok. Budapest, Liget Könyvek, 2001, 49-64. o.

A Magyarság és Európa sajtóvisszahangjára és a Spengler-hatásra vonatkozóan lásd: Monostori Imre: Németh László Tanú-korszakának korabeli fogadtatása. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1989, 174-180. o. Németh László egyébként igen alapos és megbízható monográfusa, Grezsa Ferenc túlságosan is kategorikusan - s kielégítő elemzés nélkül - zárja ki azt, hogy Spenglernek érdemleges befolyása lett volna Németh László nézeteire. Erre vonatkozóan lásd: Grezsa Ferenc: Németh László Tanú korszaka. 31. o.

Fatalizmus vagy veszélytudat. Németh László: A minőség Forradalma. Kisebbségben. I. 262. o.

Németh László: Sorskérdések 256. o.

U o. 260. o.

Németh László: Sorskérdések 262. o.

U o. 256. o.

A pénz. In: Bibó I. 213-214. o.

A pénz. In: Bibó 1. 215-216-217. o.

U o. 274. o.

Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben. 1.520. o.

Németh László: Sorskérdések 270-271. o.

U o. 285-286. o.

U o. 286. o.

U o. 289. o.

U o. 287. o.

Németh László: Kiadatlan tanulmányok I. Budapest, Magvető, 1968, 393. o.

Németh László: Sorskérdések 299. o.

U o. 303. o.

Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben I. 581. o.

Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben I. 266. o.

U o. 270. o.

Németh László: A minőség forradalma. Kisebbségben 1.651. o.

Többnyire ugyanis, mint arra Vekerdi László rámutat, Németh László olyan metaforáitól, mint „Kelet", vagy „Nyugat", stb. nem lehet számon kérni történelmi realitást: Vekerdi László: Életmű szilánkokban. In: Vekerdi László: Sorskérdések árnyékában. Kalandozások Németh László világában. Tatabánya: Új Forrás Könyvek, 1997 205-207. o.

Németh László: Sorskérdések. 330. o.

Uo. 331.0.

Erre a viszonyra vonatkozóan: Szegedy Maszák Mihály: Az esszéista Németh László értékrendjéről. In: A mindentudás igézete. Tanulmányok Németh Lászlóról. JAK Füzetek 17. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1985: 14-16. o., illetve: Csejtei Dezső: Ortega y Gasset Németh László és Bibó István

109