Forrás, 2003 (35. évfolyam, 1-12. szám)
2003 / 11. szám - Bogdán László: Az erdélyi mocsár; Sugás I; Sugás II; Sejtelem; A vodka hiánya (versek)
Bodgán László Az erdélyi mocsár Gellert Sándorral, Csíkszeredában, egy vendéglőben kibékülénk. Kérdi megintcsak: Ady vagy Sinka? Melyik a poéta-óriás? És ne is halljon a kávéházi rímkovácsokról, mert begurul. Kosztolányiról, se Tóth Árpádról. Hát olyan mindegy. Kis senkik ók! Babits vagy Lőrincz? Rím cemendéi! Es ráadásul: vers-árulók. Nyugatos álság. Cifrálkodások. Elhihetem, hogy nem magyarok. Nem érezni poézisükben Hunor vagy Magor rémálmait. Dúl király három világszép lánya vízióikban nem istenül. Hagyjam már őket! Ne mind idézzem! Sűrű erdő ez. Eltévedünk. S ha ki is jutnánk? Mit érünk el vele? Az erdő szélén ott a mocsár. Nagyobb, mint egykor az ecsedi láp volt s ottan tanyáznak a démonok. Mélyben Atlantisz harangoz egyre. Üvölt a tévé. Nem hallani! Ezért, amikor kikel a démon, hogy elragadjon, védtelenül mormoljuk egyre: még nem lehet vége! Oltalmaz minket Úristenünk! 2003. június 29. Súgás I ...És mi csak ültünk a Súgásban. A problémák összekúszálódtak, a párt-ban öntisztulási folyamatok, nagy átrendeződések követték egymást, hogy azután példásan még rosszabb legyen minden. Különös fényben ragyogott a Nagy Protokoll... ... És mi csak ültünk a Súgásban: megtörtént az ideológia, zajlottak a dolgtok, begyűrűztek a történetek, az elvtársak őrült táncban követték egymást a vezető posztokon, útra keltek a vándorcigányok és a vöröshangyák, megalvadt a tej, elrepültek a sültgalambok,fortyogott a puliszka. Gyűltek a tanulságok, az él-táncosok Moszkvára vetették vigyázó szemük, de Párizsra kacsintgattak... Gyerekeink felnőttek, dolgaink romoltak, öregedtünk, egyre kilátástalanabbak lettek a viccek is. Eltűnt a jövő. Elszálló szeretőink Priscóból, Stockholmból üzentek: „gyere!..." 2003. június 29. 29
