Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - Hiány-lexikon A - Zs, abszolút csend - zsibongás
védés azt gondolni, hogy ha a szaknyelveken való kommunikáció nem anyanyelven folyik, akkor ez a fontos kommunikációs közeg leszakad az anyanyelvről, sőt egyes nyelvi rétegeket magával húzhat, s azokban is fölszámolhatja az anyanyelviséget. Egy anyanyelv csak széles körű anyanyelvi szaknyelvi terminológiával lehet teljes értékű. Szükség lenne magyar nyelvű terminológiai egyeztető fórum és adattár létrehozására (ez utóbbi kicsit emlékeztethet bennünket a magyar földrajzi nevek konkordanciaszótárára - magyar-idegen formák megfeleltetési szótárára). Balázs Géza J szégyenérzet A lepel lehulltával, bőrünk vastagságával és szemérmetlenségünkkel szembesülve, olykor visszamarad bennünk egy fura érzés, talán jobb lett volna takargatni mindazt, amire most akaratunk ellenére fény derült. De ha már így pőrére vetkeztettünk, legalább ne tetszelegjünk mások előtt kéjesen, ne leljük örömünket gyalázatosságunk látványában. Aki a rajta esett szégyenfolt miatt restelkedik, jó úton jár, hasznára vált a megszégyenítés. Csak egyet ne feledjünk: nem áll mindenkinek jogában a másikat vagy másokat megszégyeníteni, de még levetkeztetni sem. Bálint Péter székelyudvarhelyi értelmiségi kör Ifjú szerkesztői, irodalomkritikusi éveim legszebb emlékei közé tartozik Tamási Áron, Tompa László, Tomcsa Sándor (és Szabó Dezső, Nyíró József - meg nyilván Orbán Balázs) egykori városában fiatal és középkorú értelmiségiek hétvégi „önképzőkörén" jelen lenni, vitaindítót tartani, a vitában részt vehetni. Tanár, mérnök, orvos azóta bizonyára még több van a gazdagodó Székelyudvarhelyen - a kultúrának, irodalomnak, folyóiratnak az a (a hatvanas-hetvenes évekbeli) becsülete sajnos már nemigen tér vissza. Mint ahogy az udvarhelyi képtár - benne az állandó Korunk Galéria - 1979. októberi megnyitójának hangulatát, az épületet pártolóan ostromló tömeget sem lehet felejteni. Kántor Lajos szélcsend Ha szél nem fújna, vitorla sem kellene. Balia D. Károly szembesülés Hosszabb ideje dolgozom egy hiányregényen. Olyan könyvnek szánom, amelynek van fülszövege, előszava, terjedelmes jegyzetapparátusa, monografikus utószó-tanulmánya és a mű keletkezését naplószerűen rögzítő Werkje - éppen csak maga a regény hiányozna belőlé. Az a regény, amely bizonyos szempontból az ó- görög Oresztész-Elektra-történetek modern parafrázisa. A fiatalember Oresztész két egymásnak ellentmondó szellemi örökség közt őrlődik: a zeuszi hatalommal szembeszegülő Agamemnon (a Költő) példája és a lojalitást túllihegő Egiszthosz (a Kultúrpolitikus) apai szigora egyaránt vállára nehezedik. Az erkölcsi útvesztőben Elektra mutatja fel számára a követhető magatartásformákat, miközben szembesülésre készteti őt hol a külvilággal, hol a múlttal, hol a jelennel és leginkább önmagával. Ezen szembesülések hátterében ott húzódnak a szerelmi szálak, a barátságok, a folyton átalakuló emberi viszonylatok, sőt: a közelmúlt történelme is. A Szembesülés ugyanis voltaképpen kulcsregény. A görög nevű hősökben az 1970-es, 80-as, 90-es évek Kárpátaljájának közismert figurái: írók, képzőművészek, újságírók, politikusok, később fontos közéleti szerepet játszó fiatalok jelennek meg; azok, akik egy sajátos magatartás-tengelyen helyezkednek el: a hatalom túllihegett kiszolgálásától a higgadt lojalitáson és passzív rezisztencián át a nyílt opponálásig. Oresztész a több alakban megjelenő Elektra révén avatódik be ebbe a világba, és beavatódása mértékében maga is részesévé, később alakítójává válik az esemé138
