Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 7-8. szám - Hiány-lexikon A - Zs, abszolút csend - zsibongás
A tavaszköszöntő, a feltámadás ünnep, a bárhol sötétlő, bármilyen nemzetiségű, val- lású, bőrszínű ember ravensbrückjének hamuszín ege alatt zúg föl. A Költő mementó- ja csonka, a strófa egybentartottsága nélkül. Negyvennégy éve jártam Ravensbrückben. Tizenhárom évvel az után álltam meg a krematórium előtt - kemencéjének nyílása nem volt nagyobb egy pékség kemencéjének ajtajánál -, hogy használták. A Láger mellett a mesterséges tóban fehér hattyúk úsztak. Hamuszín február volt. A hattyúk reszkettek a vízben. Ez marad az ezredforduló hiányainak formája? A Költő verse első két sorának leszakadása a verskontinensről, elmerülése a bármilyen szenvedésnek hátatfordító, ájtatos emlékezethiányban, (ön)reflexivitás- hiányban, hétköznapjaink élménye. A botrány akkor sem enyhül, ha fogalmakat, nyelvet találunk rá. Az író mégis keresi a megnevezéseket. Megküzd értük. Elégedettségem oka, hogy a mindennapjaim ebben a küzdelemben telnek. -> Pilinszky I. Sándor Iván hangzásbeli hiány A magyar nyelv hangzásvilágában gazdag, azt is mondhatjuk: zenei, de változatosabb, zeneibb lehetne, ha a statisztikailag megterhelt nyílt e hangok mellett használnánk a nyelvjárások és regionális köznyelvek nagy részében ma is elevenen élő zárt e hangot. Eddig probléma volt a zárt e hangok „kodifikálása": ugyanis vitatható, hogy egyes esetekben melyik is a legelterjedtebb zárt e hang. Ez a kodifikációs munka a magyar nyelvtani esetekben, valamint a legfontosabb közszavakban és nevekben mára a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Stratégiai Kutatások Programjának eredményeként megtörtént (Buvári Márta: Kiejtési szótár és útmutató 15 magánhangzóval. Bárczi Géza Értékőrző Kiejtési Alapítvány, Budapest, 2001). Bár a nyelvikultúra-ápolásban éppen a szépkiejtési versenyek terjednek ki a legnagyobb körre (az általános iskolától az egyetemig), s ebben elévülhetetlen érdemeket szerzett a Kodály Zoltán elindította mozgalom, a hangzáskultúra kutatásának, művelésének és ápolásának a fontosságára továbbra is fel kell hívni a figyelmet. Különösen akkor, amikor a logopédusok arra figyelmeztetnek: egyre több a beszédhiba. Balázs Géza hasonlóságok ~ persze mindég vannak. Az írók másik ősmintája, Borges egy helyen idézi Mallarmét, aki szerint: „a világon minden azért történik, hogy végül egy könyvben majd megírásra kerüljön." Ugyancsak a vak argentin látnok álmodik egy bábeli könyvtárról, amelyben csak katalógusok segítségével lehet eligazodni. A számtalan katalógus közt pedig a katalógusok katalógusa tájékoztathat. Az éberek világa egy és közös - mondja körülbelül Hérakleitosz az idők elején -, az álomvilága mindenkinek egyéni. Egy népszerű kazár tollnok álomvadászokról értekezik, akik a történelmi fejlődés egy bizonyos pontján tűnnek fel és behatolnak egy másik ember álmaiba. Tanulságos a magyarázat is: „Bizonyára megfigyelted, hogy az ember, mielőtt elaludna, az ébrenlét és az álom kettős hatalmában a Föld vonzerejével igyekszik összhangba kerülni. Gondolatai ilyenkor kiszabadulnak a Föld vonzásából, egyenes arányban azzal az erővel, amelynek révén a Föld vonzereje fokozottabb mértékben hat a testre. Abban a pillanatban a gondolatok és a világ közötti gát porózussá lesz, amely úgy engedi át a gondolatokat, miként 51
