Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8. szám - Hiány-lexikon A - Zs, abszolút csend - zsibongás

cselédlány Az a ritka fajta házvezetőnő, aki ugyebár nem lopja meg a házigazdát; nem keres kifogásokat, ha vasalnia is kell; nem hivatkozik tériszonyra a tavaszi nagy- takarítással járó ablakmosáskor, még ha a tizedik emeleten szolgál is; nem torkos és nem csélcsap (ellentétben nagyanyáival, kiket olykor „bakasárinak" tituláltak); nem úgy tesz rendet az ember íróasztalán, hogy másnap semmit sem talál a helyén, és emiatt a guta kerülgeti; nem emeli havonta a bérét; nem szeret pletykálni, s csak módjával rabja a „gugyizásnak" (pálinkáspohár emelgetésének). Úgyhogy, ma már csak a nyugdíjas takarító nénik felelnek meg az efféle elvárásoknak: ezért is adják kézről-kézre őket. Bálint Péter

cselek Segíthetnek persze még a ~, fogjuk fel az egészet úgy, mint kaleidoszkópot. Egy mozdulat elég már ahhoz, hogy minden megváltozzon.

Rázni nem is kell.

Olyan ez, mint a kelet-közép-európai történet. Állandóan változik minden, mégis alapvetően minden ugyanaz, s időnként egyre tébolyítóbban hangzik a sorsverkli fülsértő zenéje.

S a cselek már focipályán se mindég jönnek be. Brutálisan vághatják fel az embert. Aki hasra esve is tapasztalhatja, hogy a -> dáridó folyik tovább. Bogdán László

csend 1. Igényes zenét ne másolj át ismeretlen vagy megbízhatatlan cédé-írón, mert a szünetekben, amelyre olyan nagy szükség lenne a két zeneszám között, hiányozni fog a csend. Helyette csak furcsa, fémes pisszegést-sercegést fogsz hallani a hangszórókból. Úgy pedig igényes zenét nem lehet kezdeni vagy zárni. Ügyelj hát a részletekre, és ha lehet, ha teheted, inkább vedd meg az eredeti lemezt. -» abszolút csend, -> csend!csönd Jász Attila

csend 11. Herbert Spencer szerint az intelligencia fokmérője. A külső és a belső csend, főként az utóbbi. Ezt meglelni, megteremteni egyre nehezebb, már-már reménytelen vállalkozás. „Állandó harcban állok az engem megillető csendért, a lélek csendjéért (...), mely nélkül nem ébrednek bennem gondolatok" - írta 1934-ben Edmund Husserl. Mit mondana ma? A modern ember gyűlöli és rettegi a csendet, csak a folytonos lármában érzi otthonosan magát. A világ megtelt fülsiketítő zsivajjal, s már a lélek sem tud védekezni ellene. Ebrednek- e a zajban gondolatok? -> abszolút csend, -> csend, csönd Lőrinczy Huba

csend/csönd Ülünk a házi olvasmány fölött. Érthetetlen, mondják (-> megértés), nem tudtunk vele otthon egyedül megküzdeni, így aztán felfoghatatlan számunkra, mi értelme, hogy az iskola mind több és több felesleget próbál ránk kényszeríteni. Mind több fogyaszthatatlan, feldolgozhatatlan betűhalmazt. (Ez új hang, állapítom meg, csak úgy magamnak. Korábban ugyanebben a körben nagyobb fogékonysággal fordultak ugyanilyen korúak olvasmányaikhoz. Elvétve néma ellenállással vagy a mellébeszélő nagyotmondással lehetett ily esetekben találkozni. Ma nyíltan, olykor büszkeséggel telve fogalmazzák meg kijelentéseiket, merészen vállalva az elutasító magatartást.) Az otthoni felkészülés, tanulás körülményeiről faggatom őket. Hogy van-e helyük a félrehúzódásra? Elcsendesülésre? Elmélyülésre! Beszélgetésünkből kiderül, hogy ezek üres szavak számukra. Nincs olyan élményük, amely által e szavaknak jelentést kölcsönözhetnének. Nem igényük a koncentrálás, a befelé figyelés ~je. (-> figyelem) A világ egyre erősödő zajaival szemben a még nagyobb hangerővel védekez24