Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 6. szám - Olasz Sándor: Új regénykorszak?
renarrativizációra, olykor gátlástalan történetmondásra figyelhetünk föl. Miként a történetmondáshoz sincs mechanikus visszatérés, úgy a klasszikus műfaji örökség sem működik változatlanul. Hiába él tovább a példázat, a családregény, az önéletrajzi vagy a történelmi regény, a műfajszerkezet kanonizált elemei heterogén szövegvilágba lépnek át, a különböző stílusjátékok, imitációk alkalmazásával nyelvi játékterek labirintusaiban járunk. Végül, de nem utolsó sorban: a regényolvasó. Mintha beteljesülne Márai régi megfigyelése: „az emberek már nem a szépirodalomtól várják problémáikra a választ". Jelentős regények ma néhány száz példányban jelennek meg. Hány befogadóra találnak? Az olvasásszociológus adata szerint ma a könyvolvasók mindössze 2,4 százaléka olvas modern, kortárs, nem hagyományos 20. századi művet. Szomorú tény, s az sem vigasz, hogy világjelenség. Néha szeretnék magamról is olvasni, de az a baj, hogy senkihez sem hasonlítok. 122