Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 5. szám - Gion Nándor: Aranyat talált (regény – IX. rész)
- Maga elolvasta ezt a sok könyvet? - kérdezte.- Majdnem mindet.- Mire jók?- Békességre okítanak. Kölcsönadhatok néhányat olvasásra.- Nem vagyok békés természetű ember. Ezenkívül olvasni sem szeretek. Az olvasás rongálja a szemet. Vállat vontam.- Akkor talán... elvégezhetnéd a tavaszi teendőket a gunarasi tanyavilágban.- Ez már megtörtént. A tavasz maholnap elmúlik. Rajtunk a nyár.- Nyáron is rengeteg hasznos munkát lehet végezni a tanyák körül.- Vagy valahol másutt — mondta Majoros Péter. — Nagy házak között, forgalmas utcákon.- Lehet, hogy elutazunk még együtt Belgrádba.- Üzenjen értem - mondta Majoros Péter. Felállt, és kezet nyújtott búcsúzásra. - Most mennem kell a vasútra. Magam sem tudom, miért, de szeretek utazgatni ezeken a mocskos vonatokon. Rézi bejött a gyöngyösök közül, Majoros Péter köszönt neki, Rézi pedig figyelmeztette:- Odakint töksötét van. Nézz a lábad elé, mert elég rosszak a járdáink.- Nem félek a sötétségtől és a rossz járdáktól - mondta Majoros Péter. Beszéde szokatlanul indulatos volt, és én ezt nem észleltem időben. Valószínűleg ekkor követtem el az első hibát. Majoros Péter eltűnt a sötétségben, másnap délután pedig a verbászi úti zsilipnél kifogták a Ferenc-csatornából Vékás Elek holttestét. Vladan Drenovakovics ezután már nem törődött az óvatossággal, nem bánta, hogy a szenttamási emberek túl gyakran egymás mellett látnak bennünket. A Birgés-dűlőn hozzám lovagolt a búzaföldek között, nagyon dühös volt.- Figyelmeztetem, hogy a mi szakmánkban egy gyilkosságot általában több emberölés követ - mondta. - Maga érett korához képest gyorsan tanul, de nem hajlandó mindent megtanulni. És mintha a tapasztalatairól is megfeledkezne.- Fogalmam sincs, hogy miről beszél - mondtam, és vasbotomat vicsorgó farkaskutyája felé emeltem. A kutya riadtan visszahátrált, Vladan Drenovakovics azonban dühös maradt.- Nagyon jól tudja, hogy miről beszélek. Vékás Elek haláláról. Holttestét tegnap délután találták meg a zsilipnél. Előző éjszaka került a csatornába.- Bizonyára részeg volt és leesett a hídról.- Törött nyakkal találták meg. Valaki megölte és a vízbe dobta. Egy sötét éjszakán. Tulajdonképpen felkészültem a válaszokra, nyugodtan felelgettem.- Én azon a sötét éjszakán otthon ültem a feleségemmel, átjött hozzánk néhány szomszéd is, békésen borozgattunk és énekeltünk.- Ez igaz lehet. Csakhogy magának van egy gunarasi barátja, egy zömök bajuszos fiatal férfi, aki akkoriban a csatorna közelében járt.- Az illetőt alig ismerem — mondtam. - Egyszer véletlenül találkoztam vele a vonaton vagy valamelyik vasútállomáson. 42