Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 4. szám - Zalán Tibor: Rekonstrukciós kísérletek a Papírváros hőseinek megteremtéséhez (vers)
Az emlékezés akár a tenger hullámzásába beleőrült cápavadász szigonyát minden fölmerülő jelenségbe belehajítja vérhabos már körül a víz vért habot köp ki pofájából a világot hátán tartó szörnyeteg cethal Aztán az évek inkább mentek mint jöttek ki-ki elfelejteni kezdte a kis fehér kápolnát a bogaras házat elfáradtak a ruhásszekrény tetején ágaskodó nagy sötét lovak is kellemetlen reccsenéssel tört bele gerincük a hangtalan előtátogó semmibe De már a kezdet sem volt egyszerű a hajnali metró vágóhídi ragyogása fölhasogatta a bőröm és a szemem teleszórta szöggel mikor becsuktam még nem mire kinyitottam már ott ült velem szemben a felhasogatott bőrülésen és kék volt a szeme ahogy soha nem szerettem a szőke nők kék szemébe nézni
/
