Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 2. szám - Iványosi-Szabó Tibor: Historiográfiai vázlat (Kecskemét 1686-1849 közötti időszakáról)
rendelkezésünkre. Ugyancsak érdemes utalni arra, hogy szinte az összes többi területen jóformán csak az első „próbafúrások" történtek meg, az igazán elmélyült, a minden jelentős forrást figyelembe vevő feltárás még a jövő generáció feladata lesz. (L. IV. sz. táblázat.) IV. táblázat. A GAZDASÁGTÖRTÉNETTEL FOGLALKOZÓ KIADVÁNYOK TEMATIKUS MEGOSZLÁSA Tematika Könyv Könyrészlet Füzet Feldolgozás Cikk Összesen Ártörténet 2 2 Bértörténet 3 3 Pénztörténet 8 1 9 Céhesipar 1 1 3 5 Kereskedelem 6 1 7 Gabonatermelés 1 3 4 Szőlő és gyümölcs 2 2 4 Állattartás 2 5 7 Közlekedés 1 1 Több témát érintő 4 1 2 8 3 18 Összesen: 4 4 3 36 23 60 A publikációk számát tekintve a szellemi élet, ha tetszik a kultúra területe még inkább számíthat kiemelésre, részletesebb elemzésre. (L. V sz. táblázat.) Itt is az aránytalanságok, a meglepő jelenségek sora áll elénk. Ezek közül sem árt néhányat kiemelni. Elsőként most is a legfajsúlyosabb kiadványokkal, a kötetekkel érdemes kezdeni. Nem kerülheti el a figyelmünket, hogy a tízből hét kötet az 1800-as, illetve az 1900-as évek végén jelent meg. Ezek csaknem mindegyike az évfordulós megemlékezések révén Katona József személyéhez és munkáihoz kapcsolódik. Azt hiszem, nem kell különösebben hangsúlyoznom, hogy nem ezeknek a számát tartom soknak, hanem a többit bántóan kevésnek. Ezután a feltűnő momentumok közül azt érdemes kiemelnem, hogy az e témakörön belül is igen magas a rövid írások száma: az összes publikáció több mint 40 %-a! Itt is kénytelen vagyok arra utalni, hogy a szám szerint sem túlságosan bő termésen belül ez az arány bántóan nagy. Dehát úgy látszik, csak ennyire tellett a város szellemi és anyagi kapacitásából. Mi sem természetesebb, hogy e lehangoló megállapítás ellenére e témakörön belül is elvégezzek egyfajta bontást, hogy az így kapott ismeretek tanulságaira is rávilágítsak. (L. VI. sz. táblázat.) Külön is érdemes figyelmünket a füzetekre és a feldolgozásokra irányítani, mivel az önálló kötetek mellett érthetően ezek tudnak egy-egy kiválasztott területről érdemben legtöbbet nyújtani. Több mint elgondolkodtató, hogy ezen publikációk több mint kétharmada (!) 1945 előtt jelent meg. A mögöttünk lévő bő fél évszázad alatt egyetlen füzetre és alig több, mint fél tucat érdemi tanulmányra tellett a számában közben megduplázódott, de inkább talán megsokszorozódott közép- és főiskolai magyar (és humán szakos) tanárok, továbbá írók és újságírók, színházi rendezők és dramaturgok erejéből, valamint a város anyagi támogatásából. Ezek után minden más kiemelés csak figyelemelterelés lehetne, ezért ezeket mellőzöm is. 79