Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)

2002 / 11. szám - Kovács Sándor Iván: „Szegény Zrínyi, ha ehetett volna abból a vaddisznóból is..." (Illyés-emlékek, levelek, dokumentumok)

38. 1982. február 22. Nincs időm mjomdaképesebb gépirat készítésére. Arra kérlek, ha ti kényszerültök gondosabb másolásra, küldjétek nekem is egy példányt. Szeretettel köszönt Kedves Barátom, Illyés Gyula A borítékban három vers több helyt javított gépirata: Gyümölcskosár, Az egyeduralom por- ráomlása, Lecke kikeletkor. A versekből általunk átíratott tisztázat is készült írógéppel. Megje­lentek: 1984/4. 39. 1982. február Kedves Barátom! Megköszönöm, ha legépelteted ezt a nagyon is szabadon folytatott beszélgetést. De nem vagyok bi­zonyos, hog}/ a „tisztázatot" is vállalhatom kinyomtatásra, újabb átnézés nélkül. Szeretettel köszönt Illyés Gyula 1982. II. A levélben: Kabdebó Lóránt Illyés-interjújának a kérdező által javított hasáblevonata. Valószínűleg kötetben jelent meg, mert a Kortárs 1982. évi számaiban nem találom. * Illyés többnyire ajánlott küldeményként érkező rövid, racionális levelei, ahogy most így egybelátom, nem vallanak rossz szerzői közérzetről. Kéréseinket és a kézirataival való tö­rődést respektálta, hiszen írásait a lehető leggyorsabban, nekik járó helyen igyekeztük megjelentetni. Illyés Naplójegyzetei szerint kéziratait Flóra asszony gépelte. Ha csak az át­gépelés vesződséges munkájában segíthettünk is Nekik, akkor sem éltünk hiába. A szolgálat inkább élmény volt, mint tennivaló. Élete rendkívüli aktivitású alkonyán, tizenegy évig lehettem írásainak gondozója; 1983. április 15-én halt meg. Közléseinek - felteszem - örülnie kellett. Legjobban mégis annak a kis telefonhírnek örült, amit Erdélyből, Apáczai Csere János szülőfalujából hoztam neki: Egy fekete ruhás nénitől tudakozódtunk. Illendően felállt a kapualji kisszékről, kinyitva letette az olvasott könyvet, és igazított bennünket útba szíves szóval. A könyv Illyés Petőfije volt. Alig akarta elhinni. „Illyés Gyula is ember volt, nemcsak őt sértették, ő is megbántott, meghántott másokat. Nem engem, engem nem. De volt, akit bizonyára. Lesznek még betűk, amelyek karcot húznak a gyémántcsiszolaton. Ez a világ rendje" (Győri László). Alig akarom elhinni. * 93

Next

/
Oldalképek
Tartalom