Forrás, 2002 (34. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / 10. szám - Fekete J. József: Ember és Táj (A Trianon utáni vajdasági művészetszemlélet interkulturális vetületei Herceg János értekező prózájában)
63 Kalangya, 1938/10 64 lásd Jovánovich Lea könyvét! 65 Vojvodimi Szemle. 1940/11-12. 66 Szenteleky szerepe. Kalangya, 1940/7-8-9. sz. 67 Szirák Péter: A regionalitás és a posztmodem kánon a XX. századi magyar irodalomban, in: Nemzetiségi magyar irodalmak az ezredvégen, szerk. Görömbei András, Debrecen, 2000.29-57. 68 Ebben az ismertetőjében is elsősorban politikai meggyőződése vezeti tollát, ugyanis a forradalmárok túlkapásaival szemben kell védelmébe vennie a szocialista forradalom szovjet valóságát. 69 A XVIII - XIX. században történő közeledés azonban soha nem hozott létre valamelyest is egységesnek mondható, úgynevezett jugoszláv irodalmat: a hasonló stílustörekvésekben megnyilvánuló egyesülési szándékot az első világháború húzta keresztül, majd a második világégés után létrejött államformációban is gyorsan megkezdődött a köztársaságok bezárkózása, amit még a szlovének és a macedónok nyelvi elkülönböződése is tetézett. A nyelvi és kulturális közösségek szellemi élete a történelem által szinte mindig a különállás és a bezárkózás irányába haladt. Ennek veszélyességére - immár a nemzetiségi irodalmak szempontjából - Herceg egy 1966-os rádióbeszédében (Nyelv és nemzetiség) a következőképpen hívta fel a figyelmet: „Mert egy nemzetiség csak egyféleképpen védekezhet a belülről meg-megszólaló szirénhangok csábítása, a nacionalizmus ellen: ha nem a bezárkózást választja nemzetiségi életformának, de minden erejével küzd, hogy az a nyelvi sziget, amelyen él, bármilyen keskeny földnyelveken is, de elvezessen a népesebb közösségekbe. A kitörés az egyetlen egészséges megoldás vidéknek és nagyvilágnak, mai állapotában egyaránt, a magunk megmutatása, hogy »látva lássanak« bennünket s a hitünket, hogy egyet akarunk." Herceg János: Összegyűjtött esszék, tanulmányok. Második kötet. Zavod za udíhenike i nastavna sredstva. Beograd. 2001. 390. o. 70 Születésének 150. évfordulójára a Nyugatban írt tisztelgő sorokat. (1938.1. sz.) 71 Cél és vallomás című, terjedelmes önéletrajzi vallomásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a vajdasági magyar irodalomnak is egy Karadíiéra lenne szüksége. 72 Ivó Andiid novellái. Kalangya. 1938. 8-9. sz. 73 Monográfusa, Toldi Éva ugyan rámutatott e program alkalmazásának hátulütőjére is: „A helyi színek elméletének a követése, a couleur locale érvényesítése, a tájhoz való ragaszkodás, és a patriotizmus pozitív tölté- sűek lehetnének, kiválóan alkalmasnak bizonyulhatnának egy irodalom színképének árnyalására, ha programcikkeiben az író nem követelné kategorikusan az általános emberi kérdések feladását kizárólag a helyi gondok, észleletek javára." Toldi Éva: Herceg János. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 1993. 56. o. 74 Ugyancsak a monográfus észrevételezte, hogy: „A regionalizmus legerősebben a tanulmányrovatban éreztette hatását. A tudományosság helyébe a sekélyesebb publicisztika kerül, s ebben megmutatkozik a koncepció negatívuma is: publicistákat alkalmaz a folyóirat a Bácska »tárgyi arculatának« a megrajzolásához, néprajzi gyűjtések és régészetről szóló szövegek látnak napvilágot a Kalangyá-fwi, sőt a numizmatika és a galambászat is a helytörténet ágazatai közé kerül: az írások színvonala sem kielégítő". Toldi Éva: Herceg János. Forum Könyvkiadó. Újvidék. 1993. 62 - 63. o 75 Bori Imre: Kekez Tuna. Híd. 1989. 4. sz. 76 Cél és vallomás. Kalangya. 1938.10. sz. 77 Herceg a Szerbiában uralkodó társadalmi viszonyokat az 1800-as évek végétől az 1900-as évek első harmadáig terjedően legalaposabban a Branislav Nusicról írt tanulmányában ábrázolta (Híd. 1950. 5. sz.), és itt a burzsoá polgári társadalom romlottságára, kétszínűségére, kegyetlen önzésére, butaságára és mindenáron meggazdagodási, érvényesülési vágyára hívta fel a figyelmet. 78 Kalangya. 1942. 9. sz. 79 Megjelent a Székelyföld és a Debreceni Szemle folyóiratokban, legutóbb az újvidéki Híd 2002 februári számában. 80 Idézi Pomogáts, Híd, 2002/2,248. o. 81 uo. 249. o. 82 idézi Pomogáts, Híd, 2002*2, 254. o. 83 Kisebbségben. Németh László könyve. Kalangya. 1940. 6. sz. 84 Vitéz Feketekuty Béla dr.: Jugoszlávia magyar szemmel. Kalangya. 1940. 6. sz. 85 Szenteleky szerepe. Kalangya. 1940. 7 - 8 - 9. sz. 86 Ezeket a sorsfordító módosulásokat Herceg János nem csupán regényben, hanem értekező prózájában is megörökítette. A Vázlatok egy életrajzhoz című esszéjét például a következő poétikus bekezdéssel indította: „Ott veszett el már valami az iskolapadban, ahol a Germinalt olvastuk, Szanint, Buffalo Bilit és Nick Cartert, míg kopott, háború előtti zsakettjében a tanár le-föl sétált a teremben, és jobb híján frontélmé82
