Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 4. szám - Dénes Iván Zoltán: Bibó, a legcsendesebb (Németh László hatása Bibó Istvánra)
Németh László Machiavelliben az erkölcs és a politika szétválasztóját látta, Bibó István pedig 1946-os szegedi politikaelméleti előadásaiban Machiavellit Morus ellentéteként és kiegészítőjeként mutatta be, mint aki a politika adottságait tárta fel azzal szemben, ami abból lehet és kell, hogy legyen, holott mindkettő, adottság és lehetőség, realitás és utópia benne foglaltatik a politikában.39 40 A „machiavellizmus" viszont a liberalizmus abszolutista ellenségképe. Ebben az értelemben használta a kifejezést Bibó István is. Összegezés Németh László és Bibó István nemcsak írásokkal, felismerésekkel, javaslatokkal akart példát adni a helyes közösségi értékelésre, hanem személyes magatartásával is. Mindketten úgy vélték, hogy az értelmiség örök emberi kategória, és a magyar értékproblémák igazi megoldása példája lehet és lesz az európai értékválság megoldásának is. Közösségükért személyes felelősséget éreztek, magatartásuk (ebben az értelemben) Szókratészra emlékeztet. Gandhi erőszakmentes politizálásának erkölcsi indíttatású példája, az, hogy az egyén cselekedeteivel befolyásolhatja és kell, hogy befolyásolja világát, Németh László számára példa és önmeghatározási minta volt. Bibó István pedig azt magától értetődően gyakorolta. Ez volt az, amiért őt naivnak szokták bélyegezni. Azért, mivel felismeréseinek és erkölcsi felelősségének a következményeit szerény, szelíd és magától értetődő természetességgel vállalta. Bibó István és Németh László kölcsönösen nagyra tartották egymást. Bibó Istvánt inspirálta Németh László. Inspirálta azokkal, akiket közvetített: Spengler, Ortega, Hendrik de Man, és Szabó Dezső műveivel, gondolataival, témáival és reflexióival. Inspirálta azokkal is, amiket maga írt: a Tanu-tanulmányokkal, a Töredékek Róma utódaibóllal, a Tizenegyedik századdal, a Messzirőlle 1, a VII. Gergellyel, a Kisebbségbennel, s a Szekfűvel folytatott vitájával. Szélesebb értelemben pedig inspirálta témaválasztásával, szemléletével, értékvilágával, autonómiájával, enciklopédizmusával, originalitásával és heroizmusával. Az „illúzió" realitásával. Mindezekkel elgondolkoztatta Bibó Istvánt, aki átvette Németh Lászlótól az európai válságirodalom értelmezéseit, a példaember és a példanemzet koncepcióit, az értelmiségi szerep interpretációját, a kelet-európai szolidaritás gondolatát, az osztály nélküli társadalom vízióját, az európaiság fogalmát, és az erkölcs és a hatalom problematikus dualitásának gondolatát. Ugyanakkor addig értelmezte át azokat, ameddig az ő értékvilágának az építőelemeivé nem váltak. Mindegyik mást jelentett számára, mint Németh László számára és mindegyik más összefüggéstől nyerte el a jelentését, mint Németh László gondolatmeneteiben. Attól az összefüggésrendszertől, amit Bibó István alakított ki értékvilágának kivajúdása során, mindenekelőtt 1940 és 1948, majd 1953 és 1974 között. Azt is érzékelhetjük, hogy Horváth Barna természetjog-felfogása, a neokantiánus értékfilozófia dualitása, a Kelsen-Verdross-Carl Schmitt vita, Guglielmo Ferrero genfi, a hatalom humanizálására vonatkozó triásza (Kaland. Bonaparte Itáliában, 1796-1797, Újjáépítés. 39 Niccoló Machiavelli művei (Ford. Iványi Norbert és mások) I-II. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978. I. 5-86, 87-441, Isaiah Berlin: Against the Current. Essays in the History of Ideas. Oxford University Press, Oxford, 1981,25-79, Quentin Skinner: Machiavelli. Atlantisz, Budapest, 1993, Uő: Liberty before Liberalism. Inaugural Lecture. Cambridge University Press, Cambridge, 1998. Vö. ]. G. A. Pocock: The Machiavellian Moment. The Florentine Political Thought and the Atlantic Republican Tradition. Princeton University Press, Princeton, NJ, 1975. 40 Németh László: Kísérleti dramaturgia. II. 19, MTAKK Ms 5116/13-21. 55
