Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 6. szám - Géczi János: Tiltott Ábrázolások Könyve

mutatná, s bármilyen közel laknál is, soha át nem mennék hozzád. Miért kétel­kednék hát benned?" Az asszony másnap elment, és soha többé nem érkezett vissza. (a metaforagyűjtő) A völgykúti strandon a Principia Philosophiae latin kiadását forgatta Jenő, és másra sem várt, minthogy egy piros árnyék vetüljön könyve lapjaira. A meden­cében gyerekek visongtak, s a gomba alatt sportladyk és matróz csíkos dresszű uracsok fecsegtek a kezdődő nyár várható unalmairól, s mint egy enciklopédiá­ban, már összegyűltek június ötven szavas szócikkelyei. S abban a kötetben, amely a június nevet fogja viselni, megtalálható lesz Jenő új szőrzetű fiatalsága, bátyjának mohó nemtörődömsége és öccsének, a még kölyök Lászlónak a szere­lem megfigyelése felé tett első, óvatos, kiskamaszos mozdulatai. Jenő, fatalista­ként, azonban csak arra várt, hogy a késő latin szöveg állítmányai és alanyai ár­nyékba boruljanak, s a nehéz mondatok a setét köpenye alatt, miként csirkék a kas búrájában, elcsendesüljenek. A Buhim-völgyből füst szállt fel, fűzgallyat égettek-e, segítőkész manókat meg­idézve a Szerelem-szigeten, vagy a szélviharban kifordult fűzet, nem érdekelte, amint Descartes sem, avagy a kartéziánusok istent zárójelek kacsai közé tevő esz­mefuttatásai. Jenő túlélte a rajongásokat, s hogy a megszabadult nyomasztó érzé­sektől, már mással sem kívánt törődni, mint a Budapestről érkezett könyv novel­láinak hősnőjével. Azért még mielőtt megrendszabályozta volna, a fölkínálkozó Buhim-völgyön felejtette tekintetét. A Buhimon, amely neve igazi nyelvészeti rej­tély! A szó pontos és illő jelentése egyetlen szakszótárban sem található. A Tájszó­tár sűrűségnek, erdőnek magyarázza és még a burjánnal is kapcsolatba hozza. Benyák Bernát verses városleírását elmagyarázva Perényi József családnévi ere­detűnek véli, de ezt szinte minden nehéz megfej tésű névre rá lehet húzni - véle­kedett az ifjú geográfus, akinek már elég tapasztalata volt az efféle általánosítás­hoz. Egy másutt fekvő hasonló helynévről azt a népi ihletésű félremagyarázatot jegyezte fel Pesty Frigyes, hogy ott kérdezte egyszer valaki a malomba igyekvő németajkú honfitárstól: "Sógor! Wohin?" Képtelenség, ilyen megszólításból so­sem lehet földrajzi név! Szóval, talán mond mégis valamit, hogy három környező megye tizennégy Buhim, Buhin, Bohén helyneve közül legalább tíz valamilyen völgyet, árkot, szakadékot, mélylukat jelöl - részben erdőben -, amely a névhez fűződő hagyomány szerint többnyire alkalmas rejtőzködésre, elbújásra is. Né­mely esetben betyárokat, máskor verbuválás elől elbúvókat említ a hagyomány. Ha nálunk is így van - morfondíroz a fiatalúr - akkor a Buhim nyelvileg még a túloldali Lebujjal is rokonságban áll. És valahogy így lehet, mert lám, Pesty veszp­rémi adatszolgáltatói ezt rögzítették: „A népmonda szerint háborús időkben a sű­rű erdők és nádasok által védett völgy oldalába ásott pincékben szokták a lakosok javaikat és néha magukat is elrejteni, ily pincék még nem régen is találtattak." Június, strand, Jenő - immár csak az asszony hiányzik belőle, aki hamarosan megérkezik, miként két évvel korábban is megérkezett. Jenő, a számmisztika és 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom