Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1. szám - Nagy Miklós: Szilárdy Leandertől Mócli bérkocsisig (Jókai írói névadásáról)

Csenkő Laci, Kalotai Frici, Kutyfalvi Bandi. A közszokással ellentétben tehát nem az értékes vagy szeretetreméltó személyek jussolják a becézőnevet. Éppen fordítva! Mikszáth nagy- birtokos aranyifjai, dzsentri ivadékai szintén becéznek, miként a narrátor is. Ferinek, Menyusnak, Miskának szólongatják egymást, sőt az Új Zrinyiász VI. fejezetében a legnagyobb magyar is megkapja tőlük a (Széchenyi) Stefi elnevezést.

E pályaív nagyepikájában kétszer ismétlődik a Kálmán; egyszer Malárdy, máskor Lapussa cognomennel. Ha odébb toljuk az 1865-ös időhatárt, akkor rábukkanunk az ESM (1872) Jenőy Kálmánjára. Vele aztán véget ér e keresztnév pályafutása. Általában Jókai nem ragaszkodik az egyszer már kipróbált elnevezésekhez, valósággal hajhássza a változatosságot.

Sok szempontot kifejtő monográfiájában J. Soltész Katalin felsorol több századunkbeli alkotót, akik családtagjaik személynevét ill. becenevét beolvasztották nagyepikájukba.11 Ugyanitt megtudjuk, hogy Németh László „teljes nevének egy betű híján pontos anagrammájával Méhes Zoltánnak nevezi magát." (vő. Égető Eszter) Mindez onomasztikai tükröződése annak, hogy Babits, Kaffka, Móricz, Kodolányi, Németh László gyakran foglaltak önelemző, gyónó részleteket munkáikba, egyik-másik könyvük közel van a stilizált, kissé anyagtalanított önéletrajzhoz (pl. Németh László, Bűn). Mindezzel csupán kivételesen találkozhatunk a Jókai-életműben. Vívódó önelemzésre a későbbiekben is egyedül az AE meg ÖENVE esetében gondolhatunk. A PD ugyan eléggé autobiografikus, de az alkotói képzelet nemhogy felidézné a házasulás körüli válságot, inkább annak tompítására, eltörlésére törekszik. Petőfi-Pusztafi mindent elkövet e visszavetített vágyálomban, hogy Lávay Béla feleségül vehesse Hargitay Juditot.

Laborfalvi Rózát a valóságban Juditnak keresztelték, a költött cognomen utalás a család székely eredetére. Egyébként alig befolyásolta költőnket a szűkebb-tágabb rokonság névkincse. Ellenpróba gyanánt fussunk végig szüleinek, testvéreinek, három hozzá kötődő unokahugának jegyzékén: Jókai József, Pulay Mária, J. Károly, J. Eszter, J. Jolán, J. Etelka, Váli Mari (Eszter leánya.) Józsefek lépnek elénk egyes novellákban (A nagyenyedi két fűzfa), Mariénak hívják a „kőszívű ember" hősies özvegyét, ám utóneve a lehető legritkábban hangzik el. Az alkotó képzelet hatalmából Petőfi családtagnak számított a Jókai-portán. Nem csoda, hogy sikerült elnevezést kapott a PD-ben. Érdemes erről J. Soltész Katalint meghallgatnunk: „a hangalakban is hasonló névbe belekomponálta Petőfi költészetének egy fontos motívumát, s az összetétel egésze találóan jellemzi az ábrázolt egyéniséget."12

Ideje, hogy az utónevek tárgyalása után áttérjünk a Jókai költötte családnevekre. Ezek nagyrésze valóságos vagy fiktív település nomenjéből képzett -i, -y, esetleg -házi képzővel (Szentirmay, Eszéki, Lippay, Malárdy, Gutái, Vámhidy, Somlyóházi, Topándy, Sárvölgyi, Gyáli stb.). Az már különösebb volt - noha a kortárs irodalomban egyáltalán nem ritka -, hogy egyesek hegységek, folyóvölgyek, mocsarak elnevezését viselik: Kárpáthy, Garamvölgyi, Fertőy, Hargitay, Tátray (utóbbi Áronffy Loránd álneve). Ritkaság terén Fenyéry Endre (RJT) viszi el a pálmát, hiszen cognomenjének jelentése (gyér növényzettel borított terület). Lippay alispánt a RJT első fejezetében felháborítja, hogy a bevándorolt haszonbérlő Krénfy [!] „a nemes végzetű ffy-t" nem személynévhez ragasztja, mint a becsületes magyar nemesek. (Jókainál azonban aránylag ritka ez a forma; nem így Szigligetinél, barátjánál. Elég, ha a szintén csúfondáros színezetű Liliomfira meg Szelleműire emlékeztetünk!)

Kálmán Béla - Benkő Lóránt kutatásai alapján - megállapítja,13 hogy a múlt században főként a -házy, -falvy utótagra végződő cognomenek szolgálták az asszimilánsok céljait, amikor meg akarták szerezni a nemesi származás látszatát. Mások kitalált helyneveket toldották meg i-vel vagy y-nal, amint ezt Szentirmay esetében tette költőnk Az effélék azt a képzetet keltették, hogy az illető família névadó, ősi birtokán él. A hagyományos családne74