Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 7-8. szám - Határ Győző: Verselemzés I-V.
Verselemzés (II) Kedves jó ágyszomszédi zárkatársamnak, aki megcsömörlött a terjengősségtől és a politikától, fogadalmat tettem, hogy ezentúl mind a kettőtől őrizkedni fogok. S ugyan mi lehet távolabb a politikától, ha tömörre fogjuk, mint a líra elemzése? A verselemzés mint műfaj már maga - lírai; a politika szennyezése pedig csak akkor keveredik hozzá, ha a szonett maga politikai fogantatású. Történetesen találomosítva választottam ki ezt a kettős-szonettet (lévén csak amolyan koca verselemző s nem profi, mint Nemes Nagy Ágnes) és azért a magam terméséből, hogy megkönnyítsem a dolgomat: ahhoz, hogy mint módoltam ki meg hogy mit gondoltam-éreztem, amíg kimódoltam - ehhez „forró drótom" van. Címe: A Boldogsággyár. (1951) Ezsaiás orákuluma és vajákos áfium a kullogónak - így a jog „hóhér mind s mindenki lóg Ez a „sikk": a klakk a klikk fejtől büdösödikk a - nyakk ím a jó ribillió és a hóhér millióMaholnap felfeszül len- s a nagy közös kötélen mészárló szép időkről a boldog temetőkről tanokról s majd a népről „a nép?!... kötélre vágyott görcsös lelemény Föld cseles felén törvény és tétemény: a szomszéd kötelén" a sakk a csekk a csel és nyaktól - lógni kell a nász - csak lakzi kell szorozva magzik el! világkötélzetünk lógázva -fürtre-fürt - mélán emlékezünk a Pártról - rég letűnt imígy hagyatkozunk: s azért lett életunt" Egyszerű rápillantásra látni, miért kettős-szonett; mert két szonett ugyan egymás mellett, de soronként széliében végigolvasva - úgy lesz egy-pár. A dátum is elárulja, hogy Rákosiék börtönében íródott és „a Föld cseles fele" a rajta kullogónak - az sem lehet egyéb, mint a béketábornak mondott Tömb; a lelemény görcsös, az áfium vajákos, és az, ami alól senki sem húzhatja ki magát, mert jog, törvény és tétemény: az ama társadalomépítő mestercsel, mely szerint mindenki ítéletvégrehajtó Közeg s ugyanakkor lógni tartozik a szomszéd kötelén, aki szintén hóhér - és így, ad infinitum és ad nauseam, széles e birodalomban. A különös az, hogy e társadalomalkotó elv nemcsak a Rákosi-korszak alapvetése volt, a Kádár-korszak is megörökölte mindenestül. Mert elődje, a Rákosi-korszak amennyivel rövidebb volt, behozta töménységben, a Kádár-korszak pedig, amennyivel ügyesebben alakította a „konszolidációt", annyival hosszabb volt: a két társadalom struktúrája - alapelve után - azonos kellett, hogy legyen. 14
