Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 6. szám - Legenda Kodolányi Jánosról (Összeállította: Albert Zsuzsa)

mű könyvét adtam ki 1939-ben, mindjárt az első évemben, mikor kiadó lettem. S az az érdekes, hogy már majdnem mindegyik írónak volt valamelyik nagy kiadója, Kodolányinak pl. az Athéneum, Németh Lászlónak a Franklin, de azokat szerencsémre csak a regényei érdekelték. Ezek az úgynevezett nemzetpolitikai írásai bármilyen vonatkozású legyen az, a földkérdés, vagy az egyke, és másmilyen nemzeti problémák, ezeket nem érdekelték. így kerültek hozzám. A népi mozgalom megindult már a harmincas évek első felében, de egész harminckilencig, sőt a Baranyai utazás negyvenegyig, mire én hozzájutottam, hogy kiadjam, várta a feltámadást. Az először közlő újságokban hevert el. Ugyanúgy, mint Németh László Tanú-ja és a korábbi Készülődés, még a Kisebbségben anyaga is. Nyilvánvaló volt, hogy a fejlődő népi mozgalomra, amelyik elvállalta a nemzet akkori gondjait, ezek az írások közvetlenebbül hatottak, mint mondjuk, a regények.- Albert Zsuzsa: - Kodolányival tudott harmonikusan együtt dolgozni a könyvkiadások során?- Püski Sándor: - Hát többé-kevésbé. Persze nem volt könnyű, mint szerző se, nem beszélve egyebekről, a többi íróval neki volt a legtöbb vitája, egyrészt lllyésékkel, aztán Fájával, néha Németh Lászlóval is, úgyhogy időnként én tudtam őket leültetni egy asztalhoz valamit megbeszélni. Mindig nekem sem sikerült. S nemcsak rajta múlott, hanem a többieken is.- Csűrös Miklós: - Igazából a Kodolányi regényeknek és részben a novelláknak is egy része önéletrajzi hátterű, vagy arra vonatkozik. Nagyon fontosnak tartom, hogy az önéletrajza, a Süllyedő világ az apja halála után jelent meg. Tehát volt olyan kíméletes, hogy ezt a művét, amelyben azért sok mindent elmond abból, amit most Kodolányi Jánostól hallottunk, hogy ezt ne az apja életében tegye közzé. És azok a regényhősök, azok a főleg gyerekhősök, akik a korábbi regényeiben szerepelnek, azoknál nincsen kitüntetve az a tulajdonság, hogy rosszlábú gyerek volt.- ifj. Kodolányi János: - Amikor kaptuk a telefonértesítést a nagynénémtől, hogy nagyapám meghalt, apámmal azonnal fölkerekedtünk és elmentünk nagyapám lakására, hogy még nem fölravatalozva, hanem frissiben láthassuk.

Beléptünk abba a szobába, ahol nagyapám feküdt egy heverőn, már holtan. Hármasban voltunk, apámmal ketten és a nagyapám. Nagynéném se jött be. Ott álltunk, néztük holt nagyapámat, apám azt mondotta: most békét kötöttünk. Ezután, mikor hazatértünk, határozta el, hogy itt van az ideje, hogy megírja a Süllyedő világot.- Albert Zsuzsa: - Eszembe jut, amit Kalász Márton mondott, sajnálja, hogy korábban abbahagyta az Ormánságról szóló „tudósításait", mondjuk így. Mi lehetett annak az oka, hogy a történelmi regények felé fordult?- Csűrös Miklós: - Egy drámai és lázadó, és a szociális kérdéseket előtérbe állító korszak után részben emberileg, de legfőképpen íróilag, úgy érzem, hogy Kodolányinak a harmincas évek első felében olyan törekvése támadt, amely egy nyugodtabb és nagyobb, hömpölygőbb, ha úgy tetszik, tolsztoji epika irányába tartott.-Albert Zsuzsa: - Megnyugodott akkorra?- Csűrös Miklós: - Ez nem megnyugvás, a történelmi kérdések is életbevágó problémákat vetettek fel, hiszen akkor ő már a hitlerizmussal, nagyon korán ennek a jelentőségével és a magyarságot érintő veszélyeivel találkozott: nem úgy értem, hogy szellemileg megnyugvás, hanem az alkotó ember megnyugvása. Őbenne mindig megvolt a törekvés, hogy egy nagyobb, tágasabb, epikus perspektíva irányába akart elmozdulni, már a novellában is a távlatosat, a mitikus felé hajlót, az ismétlésnek a szakralitását kereste, pl. a Szép Zsuzskában is az, hogy egy idősebb nő az első szeretőjének a fiába szeret bele, az már maga a mítoszi ismétlődést előlegezi. Tehát itt a történelmi koncepció legalábbis nagy részben abból fakad, hogy az író keres magának olyan lehetőséget, ahol egy nyu81