Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 6. szám - Tornai József: Glossza; Éj, tűz, csillag, folyó (versek)
Tornai József Glossza Váltogatja meg nem unva a dúr- s a moll-hangnemet, így aztán a Teremtőnek nem adhatunk rossz jegyet. Ha reggel az eső áztat, délutánra napsütés villan rád, ha szerencséd van: száraz kedvedre a méz. Egyik embert agyoncsapja a villám, a másikat kimenti az égő házból az égi jóakarat. Országaink sem egyformák, hol ez zöld, hol az sivár: a mi földünkre ha ár csap, szomszédunkra az aszály. Ne higgy a végleges rosszban, soká a jó sem marad; fiatalságra öregség, öregségedre szabad halál túlvilága várja „halhatatlan" lelkedet, hol addig nézed a Vak Fényt, míg részed nem lesz az Egy. Az leszel, az Örök Semmi része, mint a csiga is maga cipeli a házát az eltipró talpakig. Lehetsz tehát ateista vagy ha nirvánára vágysz, mikor jön a szívgörcs éje, őszbe csavar, sej, a frász. 18
