Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 1. szám - Visky András: A szökés (hangjáték)
ANGYAL Én felkeresem Máriát, és megint elveszem feleségül. És... Istenem, micsoda élet vár ránk. BÁTYUS Vagy én veszem el. ANGYAL Te a másikat, jó? A másik Máriát. Vagy inkább Amált. BÁTYUS Jó, legyen. Na és ki lesz közülünk a gyufa? ANGYAL Én nem... Énrám várnak... Jó, húzzunk sorsot. BÁTYUS Előbb döntsük el mégis, kié lesz Mária. Lehet, hogy utána már nem kell sorsot húzni. ANGYAL Nem! Nem egyezem bele! Mária az enyém. Azt mondta, ad egy esélyt, ha feltámadunk, mint porából a nemzet, akkor igazunk volt. És velem jön. Élni fogunk... BÁTYUS De addig is ismételjük el a tervet. Amikor beáll a sötétség, te Angyal abban a pillanatban... ANGYAL És hogyan lesz itt sötét? A börtönben. Itt minden világos. BÁTYUS Éjjel-nappal. ANGYAL Vitéz? BÁTYUS Vitéz? VITÉZ Hány tégla van még, Bátyus. BÁTYUS megnézi. Lássuk csak. Atyaúristen! Ez az utolsó tégla! Ezek a hóhérok mindjárt jönnek értünk. ANGYAL Eljött a cselekvés órája. VITÉZ Gyertek ide, gyorsan. Már csak pillanatok vannak hátra. Körém, köréin, egy-kettő. ANGYAL Itt vagyunk, Vitéz. Segíts. VITÉZ Nagyszombat éjszaka van, közeledik a feltámadás ideje. Fogjátok meg a kezemet, jó szorosan. Koncentráljatok. Legyen sötétség. ANGYAL Hogy-hogy? BÁTYUS Legyen inkább világosss... ANGYAL Nehogy kimond! Csak azt ne! VITÉZ A sötétségben az őrök megzavarodnak, mint a sírnál őrködő katonák a feltámadáskor. ANGYAL Úgy van, úgy van. Felpattan a zár és szabadok vagyunk. BÁTYUS Hát hogy is mondjam... ANGYAL Kussolj már, Bátyus, hogy nem érted...?! Zene, hanghatások, mint valami szokatlan esemény előtt VITÉZ Én mondom előbb. ANGYAL Jó. BÁTYUS Tudtam. VITÉZ Legyen sötétség. ANGYAL Legyen sötétség. BÁTYUS Legyen sötétség. 36
