Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 4. szám - Dénes Iván Zoltán: Bibó, a legcsendesebb (Németh László hatása Bibó Istvánra)
listább volt, mint Kossuth, azonban politikában legalább olyan délibábos volt az oroszokban való gyanútlan bizalma, mint Kossuthnak a nemzetközi segítségben való délibábos bizalma. Ez a két félrecsúszás a darab alapgondolatának a két hibája."32 Bibó István 1976-ban rádióelőadást írt Németh Lászlóról, annak kelet-európai koncepciójáról és Szekfű Gyulával folytatott vitájáról. Arról, amivel Németh László életművéből a leginkább egyetértett. A koncepciót időszerűnek, Németh László Szekfű-értelmezését pedig érvényesnek látta.33 Erkölcsi intuíció és valóságérzék Németh Lászlónak volt olyan esszéje és olyan drámája, amelyekre Bibó István sohasem hivatkozott, mégis - úgy vélem - kapcsolatba hozható velük: A történelem eszközei és a Gandhi halála. Ha számbavesszük ugyanis Németh László és Bibó István értékvilágának párhuzamait és különbségeit, és Bibó István Németh Lászlóhoz fűződő szellemi viszonyát, óhatatlanul a két gondolkodó értékvilágának alapjához viszonyulunk. Ezért Németh László Nagyváradi beszédének (1943) és A történelem eszközeinek (1962) alapgondolatait összevetem Bibó Istvánnak Az európai társadalomfejlődés értelmében kifejtett emberképével. Úgy vélem ugyanis, hogy a kettő között mély rokonság van. Semmi sem támasztja ugyan filológi- ailag alá, hogy Bibó Istvánra hatottak volna Németh László fent említett írásai. Mégis ezzel az összevetéssel juthatunk talán a legközelebb a szellemi kapcsolat lényegéhez. Németh László nagyváradi beszédében a kisebbségi harcmodort jellemezte és a magyar kisebbségi sorsot a nagy nemzetek többségeinek - a ragadozó erkölccsel szemben - kisebbségbe kerülésével hozta kapcsolatba, s a növényi fejlődés metaforájával írta körül. Ebben az összefüggésben vetette fel, hogy Európának szüksége van Gandhi mozgalmának alkalmazására, egy aktívabb gandhizmusra. „Hogy harcoljon a véres géperkölcs ellen, aki nem akar embertársai leikébe tiporni, mint szövetségese? Mik a kisebbségi harcmodor örök szabályai?... Semmiféle körülmények közt se vegyük át az ellenség harcmodorát... aki a szadizmust úgy állja, hogy maga nem fertőződik meg tőle: az biztosabban győzi le az irtot, mint valaha... a nagy ellenség ellen nagy lelket kell növeszteni... Aki ember, az nem tud egészen szörny lenni. A hatalmaskodó is alá van aknázva belül emberséggel. A nagyság először bőszíti, aztán megroppanja, aztán lefegyverzi... én a népben azokkal tartok, akik - milliós szórványaikon - mindig lenn fognak maradni. Lenn tartja őket, hogy nem kaphatók és nem alkalmasak a mai hatalmi módszerekre. Ezzel a néppel menjünk mi együtt. Akár szőlőmunkás az, akár polgári iskolai tanár. Eljött az idő, amikor Európának is gandhizmusra van szüksége. De Gandhi mozgalmát India óriási méretei, évezredes mozdulatlansága s az angolok óvatossága szabja meg. Európa változékonyabb kis népeinek nagyobb sanyargatásra egy aktívabb gandhiz- musba kell öltözniük. Idegen ez a harcmodor Európától? Szomorú volna, ha az lenne. Azt jelentené, hogy hiába nézett kétezer éven át Jézus alakjára... A mi küzdelmünknek, akár 32 MTAKK Ms 5115/97. Lásd még: „Jól esett az a néhány szó az Áruló bemutatóján. Mély barátsággal: Laci.” Németh Lászlóné és Németh László levele Bibó Istvánnéhoz és Bibó Istvánhoz, részlet. 1967. január 4. MTAKK Ms 5117/310. Vő. Varga János: Az áruló. Megjegyzések Németh László Görgcy-drámájához. Történelmi Szemle, 1964/3-4. 596-613. A Görgey-kérdéssel kapcsolatos legújabb kutatási eredményekre lásd: Kosáry Domokos: A Görgcy-kérdés története. l-II. Osiris Kiadó, Budapest, 1994, 1848-49. A szabadságharc és a forradalom története. (Szerk.: Hermann Róbert) Videopont Kiadó, Budapest, 1996. 33 A kérdés kifejtését lásd: Eltorzult magyar alkat. 157-167,203-204. 51
