Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 4. szám - Dénes Iván Zoltán: Bibó, a legcsendesebb (Németh László hatása Bibó Istvánra)

„Az elhagyottság, a bukás csak látszólagos. Sosem voltam hozzá olyan közel, mint most, hogy a bennem küszködő emberségből az emberiségnek valami szilárdat és magasat épít­sek. Az igazság, egy gyökeréig igaz élet van velem - s csak a csüggedés, a félelem, a meg­próbált idegek ellenem. Iszonyút szenvedtem, de iszonyú szerencsém volt a pályámon. Olyan tetőéleken jártam holdkórosként, amelyen tudás, logika fönn nem tartja az embert, csak maga az igazság vonzása. Ahogy a hazugság lépései egymásból következnek, úgy lát­szik, az igazság sem enged, ha egyszer megfogta a kezünk, hamisan lépni. A döntő, hogy vállaljuk-e a tüskéket, amibe mezítláb beleléptünk. De az, amit eddig csináltam, még sem­mi sem. Még mind benne van a magyar burokban. Lappang benne az általános emberi ér­vény, de összekavarva ennek a szomorú provinciának a dolgaival.'"16 17 Az 1950-es években a két belső emigráns kapcsolatban állt egymással. Akkor, amikor Bibó István az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának könyvtárosa volt. A forradalom alatt papírra vetett írásaikból viszont nem csupán a két gondolkodó is­meretségének tényei, hanem gondolkodásuk párhuzamai is érzékelhetőek. A forradalom alatti írások (1956) Bibó István forradalom alatti írásai közül fogalomtisztázó gondolatkísérlete, valamint a forradalom demokratikus rendszerré alakítására irányuló alkotmányjogi kibontakozási tervezete több ponton is érintkezik Németh László három ekkori újságcikkével.!7 Az aláb­bi összevetés mégis óhatatlanul egyoldalú lesz, hiszen más volt az írások műfaja és kontex­tusa. Ráadásul Bibó István fogalmazványai október 27 és 31. között születtek, Németh László viszont cikkeit november elején, már a semlegességi nyilatkozat tudatában írta. Két- önmagában is más jellegű - gondolatmenettel összehasonlítani három (későbbi) újság­cikket nemcsak időrendi és műfaji okokból aránytalan, hanem azért is, mivel a két gondol­kodó életművére vonatkozó tudásom sincs arányban egymással, hiszen sokkal inkább is­merem Bibó István műveit és értékvilágát, annak belső összefüggéseit, mint Németh Lász­lóét. S azt se feledjük, hogy Bibó István politikai gondolkodó volt, míg Németh László író. Mindezek ellenére úgy vélem, hogy az összehasonlítást jobb elkezdeni, mint hozzá sem fogni. Bibó István október 27-29-i fogalmazványa a marxizmus-leninizmus kritikáját és ezen keresztül a demokratikus politika antropológiai és politikaelméleti megalapozását foglalja magában. Abba a sorba illeszkedik, amelyik a Györffy kollégiumban 1942/1943-ban tartott- az európai társadalom politikai fejlődésével és a születési szelekció válságával foglalkozó 16 Homályból homályba. II. 541. Vö. Németh László: Naplórészlet a Magyar Közösség perének időszakából. Tiszatáj, 1997/11. 52-54, Földesi Ferenc: Mélyponton. Németh László 1947. január 19-én írt naplófeljegyzései elé. Tiszatáj, 1997/11. 49-52. Lásd még: Vekerdi László: Király István, Lukács György, Németh László. Király István változó Németh László-képéről. Tiszatáj, 1997/11. 55-62, Zimonyi Zoltán: Németh László katedrája. Tiszatáj, 1997/11. 63-70, Tóbiás Áron: Az Égető Eszter kiadásámk históriája. Tiszatáj, 1997/11. 70-74. Lásd még: Zimonyi Zoltán: Sorsok, sorsmetaforák. Németh László: Sámson. Tiszatáj, 1985/8.107. 17 Bibó István és Németh László 1956-os írásainak párhuzamos vonásaira már Kenedi János és Domokos Mátyás felhívta a figyelmet: Kenedi János: Bibó szocializmus-felfogása kihallgatótisztjei előtt. In: A hatalom humanizálása Tanulmányok Bibó István életművéről (Szerk. Dénes Iván Zoltán) Tanulmány Kiadó, Pécs, 1993. 269-283, kük: 281, 283, Domokos Mátyás: Egy ’’talált" dráma megtisztítása. Holmi, 1996/ 8, kötetben: Uő: Hajmii józanság. Esszék, viták, elemzések., Kortárs Kiadó. Budapest, 1997.122-142, kül. 127- 130. Vö. "Az író - vállalkozás" Németh László. Életrajzi kronológia, 1901-1948, 1949-1975. I-II. (Összeállította, az előszót és a jegyzeteket írta: Dr. Lakatos István) Argumentum Kiadó. Budapest, 1997, 1998. II. 93-147. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom