Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 4. szám - Dénes Iván Zoltán: Bibó, a legcsendesebb (Németh László hatása Bibó Istvánra)
Dénes Iván Zoltán Bibó, a legcsendesebb Németh László hatása Bibó Istvánra Bibó Istvánt inspirálták Németh László gondolatai. Elsősorban azok a Tanu-írások, amelyek a kelet-európai népek közötti szolidaritásra vonatkoztak, de azok is, amelyekben Németh László az európai fejlődést értelmezte. A Magyarság és Európa alapgondolata, miszerint a magyarországi értékválság megoldása példa lehet a többi európai nemzet számára, ugyancsak hatott Bibó István gondolkodására. A VII. Gergely és Az áruló továbbgondolásra késztették. Reflexióit - amelyek közül az első az Uchrótiia és Az európai társadalomfejlődés értelme gondolatmenetét idézi emlékezetünkbe, a második pedig az 1976/77-es levelek témáival cseng össze - papírra is vetette. Az „új európai gandhizmus" gondolata és a Cromwell-Gandhi szembeállítás, az erkölcsi öntudat és a gyakorlati intuíció drámája (ha ismerte) nagy valószínűséggel szintén mélyen érintette. Az értelmiség „örök emberi" szerepe, a „példaember" és „példanemzet" követelménye, az osztálynélküli társadalom kispolgári szocialista víziója mind-mind megjelentek Bibó István értékvilágában. Igaz, minden elem más kontextusba került és más jelentést kapott, mint Németh Lászlónál. Ám azt, hogy Németh László írásai továbbgondolásra ösztönözték Bibó Istvánt, bizonyosnak tarthatjuk. Bibó István már 1938-ban nagy elismeréssel írt Németh László Tanújáról, 1940-ben pedig Németh László munkásságát a magyar válságirodalom magasiskolájának nevezte. Valószínűleg 1939-ben személyesen is megismerkedett Németh Lászlóval az író lakásán, és akkor teljesen egyetértett Németh László Kisebbségbenjének gondolatmenetével és előfeltevéseivel. 1947-ben a Magyar Közösség elleni koncepciós per sajtóbeli előkészítése idején minden ponton megvédte Németh Lászlót a vádakkal szemben. 1948-ban két előadásában és két esszéjében nagy tapintattal és empátiával, óvatosan és udvariasan, de határozottan bírálta Németh László magyarságtudományi, a magyar jellegre vonatkozó nézeteit. Az Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem című esszéjében pedig tételesen viszonyult a Kisebbségben állításaihoz, immár igen kritikusan.1 Németh László első, Bibó Istvánnal kapcsolatos véleményét 1945-ből ismerjük és láthatjuk, hogy az író igen nagyra becsülte őt. 1947-es védelmét nagyra értékelte és az 1948-as bírálatot méltányolta (ha nem is fogadta el). Fontos szemléleti párhuzamot kínálnak a két gondolkodó forradalom alatti írásai. Az 1950-es évek elejétől a két belső emigráns és családja rendszeresen együtt szilveszterezett, és kapcsolattartásuk nyomon követhető ettől kezdve Bibó István börtönévein keresztül (amikor Németh László közbenjárt Kádár Jánosnál Bibó István szabadon bocsátása érdekében, a jelek szerint nem sok sikerrel) szinte egészen Németh László haláláig. Bibó István 1976-ban rádióelőadást írt Németh Lászlóról, 1 Az esszé hátterét és kontextusát monográfiában dolgoztam fel: Eltorzult magyar alkat. Bibó István vitája Németh Lászlóval és Szekfü Gyulával. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. Jelen tanulmány a monográfiában szereplő kitekintés anyagán és következtetésein alapul. 37
