Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 3. szám - Podmaniczky Szilárd: Két kézzel búcsúzik a leopárd (regényrészlet)
lehet. Kremkus elfordította a kulcsot, az ajtót egészen kitárta. Egy férfi állt ott, mélységesen zavarodott férfi, aki nem tudta, előbb a lábát törölje-e le, vagy markába köhintsen, vagy kifújja az orrát és megigazítsa a haját, a zakóját vagy a nadrágpántját, vagy előbb bemutatkozzon, olyan szánalmasan mindenre elszánt alak volt, hogy Kremkus egy pillanatra azt gondolta, valahonnan ismeri. Parancsoljon, kit keres vagy mi szél hozta, mondta Kremkus a férfinak. A férfi ettől még zavarodottabb lett, mindenfelé nézett, amerre csak tudott. Bocsánat, mondta a férfi, itt lakom a szomszédban, éppen maga mögött, vagy előtt, attól függ, merről jövünk az utcán, azt hiszem, valami, szóval, szóval valami kis bajba kerültem, és ha megbocsát, szeretnék öntől egy kis pénzt kérni. Mire? Női fehérneműre. Kremkus azt hitte, becsinál a röhögéstől, de magába fojtotta. Miért pont tőlem kér? Pont tőlem. Mások már nem adnak? Másoktól nem kérek. Mert? Tőlük nem. De miért, ember? Mennyivel jobb, ha engem veszel le? Semmivel. Vagyis sokkal. Maga biztos nem mondaná el. Ezt meg honnan veszi? Csak úgy gondolom. Gondolja. Szóval, maga új itt a környéken, ezek meg itt mindent szétdumálnak. Hát az baj, látja, ha szétdumálják. És minek magának női fehérnemű? Ha piára kérne ilyen idegesen..., de fehérneműtől így reszketni? Nem amiatt reszketek. Ideges vagyok. Van egy tervem, és nem tudom, hogy jó terv-e, de női fehérnemű kell hozzá. Magasságos ég! Mennyi pénz kell? Sok. Sok? Ne szórakozzon velem. Jöjjön csak be, mondja el, mi ez, aztán majd meglátjuk, mondta Kremkus, és félreállt az ajtóból. 12. fejezet Jó napot kívánok. Doktor Touswoos? Igen. Kivel beszélek? Nem ismeri meg a hangom? Nem, uram. Meglehetősen rossz a hangmemóriám. Akkor figyeljen ide! Talán ha kicsit közelebbről beszélne. Figyeljen ide! Megtaláltam a hagyatékot, el kellene szállítani. 11
