Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 2. szám - Cseke Péter: Egy megírásra váró szintézis (Erdélyi magyar szellemi élet a két háború között)
Cseke Péter Egy megírásra váró szintézis Erdélyi magyar szellemi élet a két háború között Nagy György emlékére A hatvanéves korában Kolozsváron elhunyt Nagy György (1938-1998) mindenekelőtt eszmetörténésznek, társadalomelméleti szakírónak vallotta magát. A Babes-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófiai karának filozófiai tanszékén oktatott 1969 és 1998 között, nagy érdeklődéssel kísért tanulmányaiban a két világháború közötti romániai magyar szellemi élet jelenségeit és összefüggésrendszerét igyekezett feltárni - etnikumelméleti megalapozottsággal - a Korunk, A Hét, a Művelődés, a Studia Universitatis Babes-Bolyai, a Helikon, illetve a kilencvenes években újraindult nagy múltú tudományos folyóirat, az Erdélyi Múzeum hasábjain. Bármiről is írt, mindent e korszak alapvető törekvéseihez viszonyított. Nem véletlen tehát, hogy kortársai és eszmetársai tőle várták a két világháború közötti kisebbségi tapasztalatok általánosítását, beható társadalomelméleti elemzését, átfogó eszmetörténeti szintézisét. Igyekezett is megfelelni ezeknek az igényeknek, hiszen maga tudta a legjobban: a Romániába szakadt magyar nemzetrész jövőjének a kimunkálása hosszabb távon nem mellőzheti az ő meglátásait. Ám épp csak elkezdte tervezett szintézisének kidolgozását, az első fejezet megírása után kiütötte a kezéből a tollat a váratlan halál. Szerencsére hagyatékában fennmaradt a rá jellemző alapossággal végiggondolt kötet tematikai vázlata, amely önmagában is teljes értékű - és a további kutatások számára megkerülhetetlen - gondolati konstrukció. __ „I. Egy ország darabokra szakadása és egy nemzetrész talpraállása 1. A történelem ütközővasai között. Az erdélyi magyarság a háborús összeomlást követő politikai-közhatalmi változások idején 2. A Kiáltó szó: a kisebbségi szervezkedés katekizmusa 3. A közösségi talpraállás szemléleti-politikai antinémiái. Tévutak és vakvágányok 4. A Magyar Néppárttól az Országos Magyar Pártig és tovább... 5. A tollforgató értelmiség és a szolgálattevő egyházi emberek rendhagyó szerepe a kisebbségi életalapozásban a) Amikor „egyetlen tett a költő álma volt". A sajtó és az írott szó szerepe a kisebbségi életalapozásban. Lapalapítások, folyóirat-indítások, sajtóküzdelmek b) Az egyházak: a kisebbségi magyarság közösségi életének és önvédelmi küzdelmének első intézményes keretei II. Külön út és kényszerpálya. Folytonosság és megszakítottság az erdélyi magyar szellemi kultúra fejlődésében 1918 után 1. Magyar kultúra - erdélyi kultúra. Sajátos színek az erdélyi magyar művelődésben 1918 előtt 2. A történelmi cenzúra árnyékában. Az erdélyi magyar szellemi kultúra az 1918 utáni első években 84
