Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 12. szám - Török László: Piros madár pont hu; Kényszer nélkül (versek)

Kényszer nélkül

Kalász Nellinek

Elszalasztottam már hány, de hány avarillatú, félszeg évet.

Most a pihésen mókoló vaddohány magánya mindent észrevétet.

Erdőt vallatok, ő engem, aranyat érő ez a kölcsönös mustra.

Egy elvérző dalba zárom a nyarat,

édes halálú, mint a vadszőlő mustja.

Vadnyomba lépek, vad vagyok, vízen csend. A völgy saját mélyeként szeret.

Lassú ősz lüktet minden ízemben,

mohán pihen a kimondás kényszere.

67