Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)
2001 / 12. szám - Gion Nándor: Aranyat talált (regény – IV. rész)
sal és a többiekkel, a termésről és a beszolgáltatásokról beszélgettünk, az asszonyok meg három méterrel odébb babot fejtettek és a szokásos asszonyi gondokról fecsegtek. Már akkor feltűnt nekem, hogy a Szenczi-kocsma oldalánál az eperfák között mintha valamire várakozva ólálkodna valaki, de ez megszokott mozgolódás volt, hiszen akármelyik lerészegedett újfalusi vagy begluki napszámos is támaszkodhatott az eperfánknak. Később tudtam meg, hogy Tölgyesi Mihály figyelt onnan bennünket. Azután szétszéledtünk, a szomszédok hazamentek, mi is bementünk Rézivei az udvarra, én leültem a gangra, Rézi meggyújtotta a viharlámpát, és elment a kúthoz, hogy vizet merjen a lavórba az esti tisztálkodáshoz. Tölgyesi Mihály ekkor ugrott be a kerítésen át az utcáról az udvarunkba. Olyan nesztelenül esett a talpára, mint a macska, Rézi meg sem hallotta, én azonban észrevettem az árnyékát, a gyöngytyúkok is felkiáltottak az udvaron a diófa ágán, felkaptam a baltát az ajtó mellől. Amióta rejtegetnem kellett a pisztolyomat és Török Adám fegyvereit, baltát fektettem az ajtó küszöbén. Tölgyesi Mihály jól látott engem a viharlámpa alatt, rémülten suttogott a sötétből.- Az isten szerelmére, nehogy lecsapjon azzal a fejszével. Tölgyesi Miska vagyok. Beszélni szeretnék magával. Leakasztottam a lámpást, elébe mentem, az arcába világítottam. Akkor már nem volt megrémülve, látta, hogy ráismertem, tudta, hogy nem vágom belé a baltát, még mosolygott is.- Csak beszélni akarok magával - mondta mentegetőzve. Rézi is odajött hozzánk a kút mellől, és rákiabált Tölgyesi Mihályra.- Ránk hozod a kórságot, te marha! Az uram szétvághatta volna a fejedet. Furcsa helyzetben toporogtunk ott a csillagos ég alatt, de abban az időben valahogy beleszoktunk a furcsa helyzetekbe.- Bocsánatot kérek... - mentegetőzött tovább Tölgyesi Mihály.- A vejük... a Kis Kőműves ajánlotta, hogy jöjjek ide tanácsot kérni. Éjszaka kellett jönnöm, mert nappal nem merek mutatkozni az utcán. Két éjszakát a Gion Matyi házában töltöttem, nappal meg a német temetőben a Schankok sírjai között rejtőzködtem, meg a Krebs kriptánál a csipkebokrok alatt.- A szüleim sírján hevertél te kártyás gazember?! Ideje volt közbeszólnom.- Fogjátok vissza a hangotokat. Üljünk le a gangra. Helyére akasztottam a lámpást, leültünk Tölgyesi Mihállyal, Rézi azonban állva maradt és továbbra is szemrehányóan kérdezősködött.- Miért kellett neked a sötétben bújkálni és a Krebsek sírjánál rejtőzködni?- Lehet, hogy keresnek a szerb rendőrök - mondta Tölgyesi Mihály. - Előbb meg kell bizonyosodnom, hogy mozoghatok-e napvilágnál.- Honnan jöttél? - kérdeztem.- Pestről. Rézi egyszerre nagyon megélénkült és barátságosabb hangra váltott.- Akkot talán találkoztál Bözsiékkel... Tudod, Stefi feleségével és a két lánnyal. Ok is Pestre mentek. 53
