Forrás, 2001 (33. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 11. szám - Kapuściński, Ryszard: Lapidárium IV. (4. rész – fordította Szenyán Erzsébet)

Ilyenkor elég hamar kezdek rájönni, hogy eltérő hullámhosszon vagyunk, hogy az általunk leadott jelek sehol sem találkoznak. Nos, ilyenkor van az, hogy legyő- zöttnek, reménytelenül erőtlennek érzem magam. Valaki felhívott a Cserkész Híradótól, interjút kért tőlem.- Hisz ön a barátságban?- Igen, hiszek.- Vannak barátai?- Igen, sok barátom van. Nélkülük nem tudnék élni, nem tudnám az életemet elképzelni.- Mi a legfontosabb a barátságban?- Hogy a barátságot karban kell tartani. Egy barátság megszülethet önmagától, de ahhoz, hogy fennmaradjon, közös erőfeszítésre, a barátság ápolására, gondo­zására van szükség. Gyakran halljuk, hogy valaki panaszkodik: - nincsenek bará­taim. De mondja csak meg azt is az illető, mennyit tett azért, hogy egy barátságot felébresszen, aztán pedig fenntartson, kultiváljon, erősítsen? Olyan ritkán irányítjuk mi saját magunkat, olyan ritkán döntünk mi saját ma­gunkról. Nemcsak mások utasításai és parancsai vezetnek ugyanis bennünket, elég a többiek nyomása, sugalmazása, véleménye, kívánsága is. Gyakran elég egy másik személy hangulata ahhoz, hogy megingassa önbizalmunkat és megváltoz­tassa terveinket. És jóllehet ez a mások véleményével vagy akárcsak tekintetével szemben tanúsított engedelmességünk látszólag a gyengeségünkről tanúskodik, gyakran lehet hasznos ez a tulajdonság. Megmenthet minket attól, hogy szaka­dékba ugorjunk. „Etnikai" - egységes, homogén csoportra, népre, annak kultúrájára jellemző. Ez a meghatározás a gyökerekre, valami legmélyebben egyedire és kizárólagosra, oszthatatlanra és megtagadhatatlanra vonatkozó fogalmat tartalmaz. Az utóbbi időben szaporodnak ennek a manapság divatos szónak a származékai:- etnonacionalizmus (Urs Altermatt),- etnikai terrorizmus (Vamik Volkan),- etnikai forradalom (Andrej Zubov) stb. Soha még ennyi ember nem került egymáshoz ennyire közel, nem fordult arc­cal egymáshoz. „Mindenkinek a maga módján kell ezt az életet leélnie" Maria Rutkiewicz Milyen gyakran van úgy, hogy az élet csak akkor lehetséges, ha mások életének része. A csecsemő meghal, ha valaki nem szoptatja meg, a virág elhervad a cse­répben, ha valaki nem locsolja meg. Felelősségünk olyan fogalom, amelynek ha­tárait nem lehet kiszabni. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom