Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 9. szám - László Ferenc: Bartók Erdélye – Erdély Bartókja

lölködést másfajtájúak ellen csak felsőbb körök árasztanak."5 Két világháború, s az azokat követő békétlen évtizedek megsemmisítették ezt az Édent. Uszítanak még olykor a felsőbb körök, de az alsóbb néposztályok - s persze a középosztály tömegei is - maguktól is készségesen uszulnak a másnyelvű honfitársak ellen. Az erdélyi lét ma: az egyik tartóoszlop körüli összefogás a másik tartóoszlop körül összefogókkal szemben. Az erdélyi gondolat ma: kegyes és célzatos, önérdekelvű visszatekintés a szebb múltba. Nem egy közös múltba, hanem kinek-kinek a magáéba. A jövő: csupa fenyegetés.

A mai Erdély nem érdemelne új Bartók Bélát.

*

Utóirat. „Ez a Magyarország sem az a Magyarország. A mai Magyarország sem érdemelne új Bartók Bélát" - próbált valaki vigasztalni (?) e szöveg felolvasása után. Az együttérzésre és továbbgondolásra valló visszajelzés feldúsította a keserű szókimondás katartikus élményét. Akkor döntöttem el, hogy - hangképekkel tarkított, kottapéldákkal kísért - előadásomat írássá, olvasmánnyá szerkesztve is a nyilvánosság elé viszem. (Kolozsvár, 2000. április 9.)

5 Ua., 605.

30 éves a Forrás. A Műcsarnok irodalmi estjén Falndy György társaságában Fűzi László, Dobozi Eszter, Zelei Miklós, Tolnai Ottó, Sándor Iván, Hartay Csaba, Karafiáth Orsolya, Pintér Lajos, Kiss Benedek, Utassy József, Buda Ferenc és Vekerdi lászló.

96