Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 9. szám - Gömöri György: Temető, ősszel; Cyprian Norwid levele New Yorkból Európába (versek)
Gömöri György Temető, ősszel vadgesztenye hull a temetőben tüskés burka roppan a lábad alatt hull a levél is őszi verőfény csillog melengetnek langyos sugarak a héten b. lacit itt temetik ölelőn várja a családi sír páran még olvassák majd elfeledik mindenki így jár ki magyarul ír ide kerülünk tán mi is egyszer urnánkat falba zárja a kegyelet lesz-e ki virágot hoz rá néhanapján? lesz aki hibátlanul írja nevedet? vadgesztenye hull a temetőben derűs ilyenkor ez a (mélyen) alvó-város lábujjhegyen megyek a kapu felé s a lakóknak szép jóccakát kívánok Cyprian Norwid levele New Yorkból Európába Ha már úgy adódott, hogy vitorláshajónk dacolva sok viharral átért az Óceánon s hatvankét nap után már szárazföldre léptem, s később az a facsonk, mi ujjam megsebezte mégsem tett nyomorékká, rajzolni tudtam újra - ha Isten így megőrzött, tán lehetne még szándéka vélem. Kész vagyok a Krímben fegyvert fogni a Fagy-Kolosszus helótái ellen, vagy máshol másképp használni ügyünknek. Kérem, segítsen Ön, vagy más jómódú lengyel 3
