Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 7-8. szám - Cselényi Béla: Mandula bácsi; a lidérc szappanoperája; benyomás; Intercity; Dorka; a vittoria dallamára; békétlen s hajléktalan; írók boltja – 1999. V. 4. (versek)
Cselényi Béla Mandula bácsi Mandula bácsi a kapuban ül és embereket fogad. Kicsit gennyes lesz persze Mandula bácsi is, de hát emberek vagyunk.- Fogd meg ezt a kulcsot - nyomott egy rozsdás vasat a kezembe halála előtt Mandula bácsi.- Fogd csak meg! Ugye, milyen nehéz? - mosolygott - Neked adom. Érzem, egy nap én leszek Mandula bácsi: kicsit: vörös, nagyon: gennyes. Budapest, 1999.V21-VII.2. a üdére szappanoperája mindig menni kell mindig a zöldbe tangenciálisan egy tenger felé érintőlegesen a boldogságba valami sáros faluból szülővárosomon át gyalog vagy biciklin palaszürke hangulat örökös hajnal lidércnyomásom epizódjai bizonyossággal folytatódnak mindig ugyanott s egyformák mint két hányinger ugyanattól a szalonnától Budapest, 1999. V. 21-VII. 2. 78
