Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 1. szám - Kapuściński, Ryszard: Ében (I. rész) (Fordította: Szenyán Erzsébet)
És így - kimért, egyenletes léptekkel - elindulnak az erdei ösvényen abba a világba, amelyet nem ismerek, és talán soha meg nem értek. Az autóbuszban egy fiatal férfi ül mellettem. Könyvelő egy Kumasiban működő cégnél, amelynek nevét nem értettem tisztán. - Ghána független! - mondja lelkesen, elragadtatással. - Holnap egész Afrika független lesz! - közli meggyőződéssel. - Szabadok vagyunk! Kezet nyújt, és ez a gesztus azt jelenti, hogy most már a Fekete is kezet foghat a Fehérrel mindenféle komplexusok nélkül. - Láttad Nkrumahot? - kérdezi kíváncsian. - Igen? Akkor te boldog ember vagy! Tudod, mit csinálunk Afrika ellenségeivel? Nevet, ha-ha, de nem mondja meg pontosan, mit fognak csinálni.- Most az oktatás a legfontosabb. Olyan fejletlenek vagyunk, olyan fejletlenek! Szerintem az egész világ a segítségünkre siet. Egyenlőknek kell lennünk a fejlett országokkal! Nem csak szabadoknak - egyenlőknek is! Egyelőre szívjuk magunkba a szabadságot. Ez maga a mennyország. Nagyszerű dolog! Lelkesedése itt most általános. Az emberek lelkesek és büszkék, hogy Ghána áll a mozgalom élén, példát mutat egész Afrikának. Másik szomszédom, aki a bal oldalamon ül (három ülés van egy sorban), egészen más: zárkózott, szótlan, elrévedő. Azonnal felfigyel rá az ember, mert az itteniek általában nyitottak, szívesen beszélgetnek, mesélnek, nem rejtik véka alá a véleményüket. Eddig csak annyit mondott el magáról, hogy nem dolgozik, és hogy nehézségei vannak a munkával. Hogy milyenek, azt nem mondta. Végül azonban - amikor a nagy erdő zsugorodni kezd, ami azt jelenti, hogy Kumasihoz közeledünk - mégis úgy dönt, hogy valamit elmond nekem. Nos, gondjai vannak. Beteg, de nem mindig, csak időről időre. Volt már mindenféle helyi szakorvosnál, de nem tudnak rajta segíteni. Az a helyzet, hogy a fejében, a koponyacsontja alatt állatok vannak. Nem arról van szó, hogy maga előtt látja ezeket az állatokat, hogy elképzeli őket, hogy fél tőlük - nem. Egyáltalán nem. Arról van szó, hogy azok az állatok a fejében vannak, ott élnek, szaladgálnak, legelésznek, vadásznak vagy csak alszanak. Ha ezek az állatok szelídek, mint az antilop, a zebra vagy a zsiráf, akkor könnyen elviseli őket, egyenesen jól érzi magát.Csakhogy néha jön egy éhes oroszlán. Éhes, dühös, tehát ordít. És olyankor az az orszlánbőgés szinte széthasítja a koponyáját. (Folytatjuk) Fordította: Szenyán Erzsébet 51
