Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 5. szám - Kapuściński, Ryszard: Ében (V. rész) (Fordította Szenyán Erzsébet)

Afrika számos országa rövid, háború utáni történelmének ily módon már má­sodik szakaszát éli. Az első szakasz a gyors dekolonizáció, a függetlenség elnyeré­se volt. Általános volt az optimizmus, lelkesedés, eufórikus öröm. Az emberek szentül hitték, hogy a szabadság jobb lakást, nagyobb tál rizst, életük első cipőjét jelenti. Hogy csoda fog történni - kenyér-, hal- és borszaporítás. Csakhogy semmi ilyesmi nem történt. Ellenkezőleg - rohamosan nőtt azok száma, akiknek nem ju­tott élelem, iskola és munka. Az optimizmust hamar fölváltotta a csalódás és a pesszimizmus. Az emberek minden keserűsége, dühe és gyűlölete saját vezetői ellen fordult, akik mohóságukban csak a gyors meggazdagodással törődtek. Egy olyan országban, ahol nincs nagy, magánkézben lévő ipar, ahol az ültetvények külföldi tuladonosok, a bankok pedig a külföldi tőke kezében vannak, a meggaz­dagodás egyetlen útja a politikai karrier. A lent élők nyomora és csalódottsága, a fent élők kapzsisága és gátlástalansága, így együtt, mérgezett, aláaknázott légkört teremt, amelyre ráérez a katonaság, s a megalázottak és megnyomorítottak védelmezőjének pózában tetszelegve kivo­nul a laktanyákból, és magához ragadja a hatalmat. Kedd - háborúba szólítanak a tamtamok A Lagosban megjelenő „The Daily Telegraph" c. napilapban a következő kelet­nigériai tudósítás jelent meg. „Enugu. - Amikor a kelet-nigériai miniszterelnök, dr. Michael Okpara letartóz­tatásának híre eljutott a miniszterelnök szűkebb hazájába, Bendébe, az összes környező faluban - Ohukuban, Ibekében, Igberében, Akyiban, Ahafiában, Abiribában, Abamban és Nkporóban - megszólaltak a tamtamok, s háborúba szó­lították a törzsi harcosokat. A harcosoknak azt mondták, hogy valakik elrabolták a környékről származó dr. Okparát. Kezdetben a harcosok azt hitték, hogy a kor­mányzó koalíció keze van a dologban, és elhatározták, hogy háborút indítanak. Mindenki a harcosok rendelkezésére bocsátotta járművét. Néhány óra múlva Kelet-Nigéria fővárosa, Enugu, a kardokkal, lándzsákkal, nyilakkal és pajzsokkal állig fölfegyverkezett törzsi harcosok kezére került. A harcosok harci indulókat énekeltek. Az egész városban dübögtek a tamtamok. Ilyen helyzetben közölték a harcosok parancsnokaival, hogy a hadsereg megdöntötte a kormányt, s hogy dr. Okpara él, csak házi őrizetben van. Amikor a harcosok megértették, amit közöl­tek velük, örömüket fejezték ki, és szép lassan visszatértek falvaikba". Csütörtök, január 20. - utazás Ibadanba Nyugat-Nigériába utaztam, hogy megtudjam, mit mondanak az emberek a for­dulatról. A Lagosból kifelé tartó utakon katonák és rendőrök ellenőrzik az autó­kat és a csomagokat. Lagosból Ibadanba 150 kilométer hosszú út vezet lankás dombok között. Az utóbbi hónapokban, a polgárháború idején, sok ember halt meg ezen az úton. Sosem lehet tudni, ki bukkan föl a következő kanyarban. Az 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom