Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 2. szám - Beke György: Citromfák Köröstárkányban
Beke György Citromfák Köröstárkányban Váradról Vaskóh felé késő este indult az utolsó vonat. Ezzel kelt útra a megyeszékhelyről Köröstárkányba az újonnan kinevezett igazgató-tanító, Danielisz Endre. Húszéves fiatalember, de mögötte már „kalandos" múlt, sok hányattatás, háborús viharok. Ősei nemzedékeken át a tisztes fésűkészítő mesterséget űzték Nagyszalonta városában. Endre is kitanulta a szakmát, soha nem lehet tudni, ebből jobban meg lehet élni, mint a könyvekből. Akkoriban, 1925-től négyosztályos elemi volt magyarul, a gimnázium csak román nyelven. Váradon voltak magyar iskolák, de ott tanulni költséges egy iparos család gyermekének. A bécsi döntés után újra megnyílt az Arany János Főgimnázium, a szalontaiak magyar anyanyelvén. Endre éppen a háború befejezésekor érettségizett. Nagyon keresték a fiatal magyar tanítókat az újonnan létrehozott délerdélyi iskolákba. Danielisz Endre jelentkezett. Tamásdára nevezték ki, szülővárosa közelébe. Négyosztályos magyar iskola volt akkor, vagy negyven gyermek, és egy tanító, Kiss Feri bácsi.- Kedves kolléga - ijedt meg Kiss Ferenc uram - én egyedül is elboldogulok ezzel a negyven gyermekkel. Ha maga idejön, reám többet nem lesz szükség. Ne vegye el a kenyeremet. Menjen tovább, kolléga, Zerinden, Arad megyében még nem teltek be a helyek, keresik a magyar tanítókat.- Hol van most ez a Kiss Feri bácsi? - kérdezem Endrét.- Tamásdán tanított egész életében. Nagy kort ért meg, 93 esztendőt. Az elhagyott öregek otthonában halt meg Csegődön, a hajdani Tisza-kastélyban. Szomorú tanítósors? Ő még szomorúbbnak tartotta azt, hogy nem a diákjai temették el őt, hanem ő az iskoláját. Tamásdán a hetvenes évek elején csukták be a magyar iskolát. Az a néhány tamásdi magyar gyermek, ha ragaszkodik a magyar anyanyelvéhez, Szalontára jár be iskolába... Szétment a magyar iskola Tamásdán. Nemcsak az iskola. Kiss Feri bácsi mindenkinek megmutatta a tamásdai románkori magyar templom csonka tornyát. Egy gazda kertjében. Azóta a téglákat is széthordták, házépítésre... Danielisz nem akarta keseríteni Kiss Feri bácsit. Visszament a nagyváradi tanfelügyelőségre. Külön magyar tanfelügyelőség volt akkor, külön román. A magyar tanfelügyelő felajánlotta neki Köröstárkányt. Egyenesen az igazgatói állást. Négy fiatal magyar tanítónő volt akkor a faluban, kellett egy férfi tanerő. Bíztak is a női tanerőkben, nem is.... Gy. Szabó Gyula gyűjtéséből: „A Fekete-Körös völgyi Tarkám/ (románul Tárcaia) első írásos említése 1332-ből, a pápai tizenjegyzékből való (Villa Tharcad). Ekkor már papja van, tehát legalább fél évszázaddal előbb megült hely. Későbbi okleveles névalakjai: 1422 - Tarkan, Tliarkan, 1587 - Tárkony, 1614 - Nagy Tárkony, 1913 - Köröstárkány. A szó eredeztetése különböző szerzőknél eltérő, az ótörök tarqan méltóságnévbe csakugyan bele lehet kapaszkodni, mint az 1327-től ada- tolható Tarkan személynévbe, avagy a kereszténység felvétele előtt ugyancsak törökből kölcsönzött tárkány »vasverő kovács« foglalkozásnévbe... A falu népe ma is jobbára a földművelésből és az állattartásból él, de korábban, a 15. század második felétől adatolható 47
