Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)

2000 / 2. szám - Kertész Ákos: Az örökség (Történelmi regény. Vázlat)

ki az Ágoston Sütöde féle igazolást, és elmondta, hogy szekéren menekült a csa­lád, illetve édesanyja, húga és két öccse, mert édesapja katonatiszt, főhadnagy, amikor belekeveredtek a debreceni tankcsatába, és a lovak megvakultak, a szekér fölborult, édesanyját és testvéreit egy német teherautó vette föl, és később őt is fölvette egy másik német katonai teherautó, és szerinte anyukája és testvérei itt vannak Budapesten, de nem tudja, hogy hol. A Keleti pályaudvaron más mene­kültektől hallotta, hogy itt, a Lónyay utcában, a dominikánusok kollégiumában működik egy Menekült Otthon, ő római katolikus, véletlenül a keresztlevele is nála van és a születési bizonyítványa is... ezért idejött, és kéri a pátert, fogadja be őt, amíg anyukáját meg nem találja. És ki mondta neked az én nevemet? Az a fiú Heves megye, Verpelétről. A Balikó Károly. O is menekült. (Volt Gézá­nak egy osztálytársa az elemiben, a Balikó Károly, aki arra a kérdésre, hol szüle­tett, összecsapta a bokáját, és vigyázz állásban azt kiáltotta: „Heves megye, Verpeléti". A „hevesmegyeverpelét" ezért így, egy szóként maradt meg Géza em­lékezetében.) Mutasd azt keresztlevelet. Kálmán Géza megmutatta. Meg a születési anyakönyvi kivonatát is. Ez a két „jó" papírja volt, mert mindkettőn föl volt tüntetve, hogy mindkét szülő vallása: római katolikus. Sőt, az is kiderült belőlük, hogy hatnapos korában keresztelték meg. Te Pesten születtél? Igenis! Hogy kerültél Gyulaházára? Úgy, hogy odavalósiak vagyunk, de akkor apukámat fölhelyezték Budapestre. És mi édesapád foglalkozása? Vasutas. A dolog hitelesnek látszott, bár Géza meg mert volna esküdni rá, hogy a páter tudja, hogy ő zsidó. Mindegy. Föl lett véve hivatalosan. Géza akkor előhúzta a ki­töltött bejelentőlapot, és arra kérte Páter Mihalovics Vendelt, hogy írja alá, mert csak érvényes budapesti rendőrségi bejelentőlapra kaphatja meg a Menekült Iga­zolványát és az élelmiszer jegyeit. A páter hosszan és tűnődve tanulmányozta a szabályosan kitöltött bejelentőla­pot, a keresztlevelet, az Ágoston Sütöde igazolását, Kálmán Gézát, és Géza ruhá­zatát. Géza zsinóros Bocskai-télikabátot viselt, fején leventesapka volt, és a kabá­tot a derekán egy cserkészöv fogta össze, sárgaréz csattal, amin ott virított a cser­készliliom, és alatta félkörben a cserkészek jelszava volt olvasható: LÉGY RÉSEN! Géza ebben a szerelésben egészen magyarosan festett, mivel szőke volt és kék­szemű (askenázi típus), nem ordított róla, hogy zsidó. A pap fürkészőn a szemé­be nézett, Géza állta a tekintetét (magában a honvéd üknagyapjára és partizán édesapjára gondolt), aztán páter Mihalovics Vendel szó nélkül aláírta a bejelentő- lapot a „szállásadó" rovatban. Egy szót sem kérdezett. Köszönöm, mondta Géza. Laudetur Jésus Christus! In aeternum, amen. 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom