Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 12. szám - Podmaniczky Szilárd: A végzet alkonya (irodalmi forgatókönyv)
előtte a bikinis, szőke nő, csípőre tett kézzel, a kezében egy gumicsövet húzogat, aztán a golfversenyző nyakába dobja.- Most szívni fogsz! A gumicső maga a pokol - mondja a szőke nő. GONG A végzet alkonya 5. „Egy nyílvessző homályosan sodródó háttér előtt vadul röpül." A golfversenyző fölijed álmából, a segédre néz, kicsit meglegyinti, mint aki figyelmetlen volt. A golfversenyző kiugrik a sátorból. Alulról látja, amint ott áll előtte a bikinis, szőke nő, csípőre tett kézzel, a kezében egy gumicsövet húzogat, aztán a golfversenyző nyakába dobja.- Most szívni fogsz! A gumicső maga a pokol - mondja a szőke nő. A segéd leoltja a lámpát a sátorban, és fülel, hallgatózik. A golfversenyző föláll, leveszi nyakából a gumicsövet, kiegyenesíti, belenéz:- Nem akarok szentimentális lenni, kisasszony, de ma még nem ettem semmit, és tudja, ha nem a tornarend szerint járok el, szóval... - mondja a golfversenyző.-...kétszersült, teavajjal? - mondja a szőke nő találgatva.- Ha ön is golfversenyző lenne, az más, megkönnyítené a helyzetem, de ha meggondolom, a testfelépítése már fél siker - mondja a golfversenyző. A segéd közben tovább fülel, és most megint magyaráz a sátorban, mintha súgni akarna a golfversenyzőnek.- Halálosan unom az érdeklődését. Benzin kell. Kanna..., gumicső..., száj..., benzintank... - mondja a szőke nő. A segéd vetkőzni kezd a sátorban.- Mintha műtéthez készülődnénk, nem igaz? - mondja a golfversenyző, és lassan, keményen megmarkolja a marmonkannát. A segéd a műtét szó hallatán ijedten abbahagyja a vetkőzést. * A vörös nő, mint egy téli szobor bebugyolálva fehér lepelbe, kicsit lekötözve is, lábán görkorcsolya, egy fába kapaszkodik, amely összeköti a lovassal, pontosabban a nyereggel, és mintha vízisíelne, a lovas így vontatja, kényelmesen.- Lehetne az ég még kékebb - mondja a vörös.- Elvonná a figyelmedet - mondja a lovas.- Vagy barnább - mondja a vörös.- Te, aki színimádó vagy, tudhatnád, hogy nem így megy - mondja a lovas.- Először érzem magam szobornak. Csoda, hogy összezavarodok. - mondja a vörös nő.- Ha évekig vontatnálak, előbb-utóbb megszoknád - mondja a lovas.- Vagy beletörődnék. Este meg reggel. Milyen biztonságban vagyok!? - mondja a vörös jólesően, mintha a mennyországban lenne.- Az utazás fiatalít - mondja a lovas, és szépen vágtába kezd. 19
