Forrás, 2000 (32. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 11. szám - Orosz László: Katona József és Kisfaludy Károly
ni annyi, mint a hazával elhitetni, hogy szebbre, jobbra számot nem tarthat. Vagy oly nyomorult állapotra jutánk, hogy minden magyar nyelven írt apróságért már hálával tartozunk, s ezt toroktátva hirdetni kötelességünk?!...] Mi marad az érdemnek, ha a gyöngét is istenítjük?" „A józan kritika az érdem védője; koszorút oly könnyen nem osztogat, de a tiszta törekedést szerényen megismeri; csak az elhízottra, ki mindent megvet, ki látkörét túlhagyja vagy külön pályát választ, ki büszke erőszakkal a jobbat fitymálva lép fel a mezőre, arra méltó, hogy ostorát emelje. Mely literatúrában ily kritika mély gyökeret verhet, ott nem fog minden hívatlan kevély hánykódással dicsőséget osztogatni s a csendes érdemen packázni."21 Eltűnődhetünk azon, vajon Katonának és Kisfaludynak nem egymás mellett lett volna-e a helyük. Ha irodalmárok együtt említették őket, hosszú ideig Katona rovására tették. Pápay Sámuel 1821-ben ezt írta Kazinczynak: „[...] csupa kíváncsiságból elolvasám Bánk bánt is a Tudom. Gyűjteményben a dramaturgiáról értekező Katonától, de bosszúsággal vetém el. A cenzúra ezt, úgy hallom, eltiltá, s ez jól esett, ámbár tudom, nem azért tiltatott el, amiért én bosszonkodám. - Kisfaludy Károly szerencsésebb lépéseket tesz dramaturgiánkban].. .J"22 A 19 éves Arany Jánost kinevették, amikor a Bánk bán-1 Kisfaludy Stibor vajdá-\a elé helyezte.23 A Bánk bán korai méltatójának tartott Garay János abban látta az érdemét, hogy Dugonics András drámái után abban lehet a magyar világot föllelni, Kisfaludy Károly azonban hosszabb pályáján belső erőben szerinte is fölülmúlta Katonát.24 Toldy Ferenc kitartott a mellett a nézete mellett, hogy a Bánk bán elmarad Kisfaludy drámáitól.25 Gyulai Pál pedig, akinek már ezzel ellentétes volt a véleménye, úgy érezte, mentegetőznie kell emiatt: az akadémiai székfoglaló tanulmányát közlő Budapesti Szemle szerkesztőjének, Csengery Antalnak írta: „[...] meg vagyok győződve, hogy cikkem visszatetszést fog szülni, mert Katonát nem valék képes úgy méltányolni, hogy Kisfaludy Károly tragédiáit ne devalváljam ]...]"26 Mind a ketten 1830-ban haltak meg: Katona áprilisban, Kisfaludy novemberben. Katonát csak a család és néhány hivatalnoktárs kísérte utolsó útján, Kisfaludyt írótársak és olvasók, tisztelők tömege. Katonáról, a „percegő pennájú fiskálisról" kevesen tudták városában, hogy író is volt, Kisfaludy írótársai hamarosan róla elnevezett irodalmi társaságot hoztak létre, s műveit már a halála utáni évben tíz kötetben adták ki. Katona remekművével megelőzte a korát, Kisfaludy a középszerűt csak ritkán meghaladó alkotásaival képes volt írótársai körében tekintélyt szerezni, az olvasókban érdeklődést ébreszteni. Életműve terjedelemben is, műfaji változatosságban is jóval meghaladja Katonáét. A kortársak róluk kialakult véleményét bizonyára befolyásolta az is, hogy a többnyire komor, szótlan, kapcsolatok kiépítésére nehézkes Katonával szemben Kisfaludyról joggal írhatta Horváth János: „Emberi egyénisége a legkedvesebbek egyike, melyet irodalmunkban ismerünk."22 Rövidítések ItK - Irodalomtörténeti Közlemények KJÖM - Katona József összes művei, kiad. Solt Andor, 1959,1-II. KKVM - Kisfaludy Károly válogatott művei, kiad. Kerényi Ferenc, 1983. jegyzetek 1 Rakodczay tanulmánya, vitája Bajzával: ItK 1906, 292-207; 1907, 249-253. 2 KJÖM II. 84-85 3 Császár Elemér, A magyar irodalmi kritika története a szabadságharcig, 1925, 89. 4 KKVM 818. Kisfaludy és Gaal németül leveleztek, a leveleikből való idézetek fordítások. 5 KKVM 820. 58
